Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban negyven év elteltével szabadulhat az elítélt.
A bírák áthelyezése sértheti a függetlenség elvét
Az EUB szerint sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át.
Az útlevél kötelező, de hiánya aránytalanul nem büntethető
Az EUB szerint az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogával nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amellyel a tagállam büntetőjogi szankciók terhe mellett arra kötelezi a saját állampolgárait, hogy érvényes személyazonosító igazolványt vagy útlevelet tartsanak maguknál, amikor egy másik tagállamba utaznak.
Az útlevél kötelező, de hiánya aránytalanul nem büntethetőTovább
Veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás módosítja a Be.-t az Alkotmánybíróság 10/2021. (IV. 7.) AB határozatát követően
Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.
Nem ütköznek uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései
Az Európai Bíróság szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely a fogyasztóval kötött kölcsönszerződéseket illetően semmisnek nyilvánítja az árfolyamrésre vonatkozó, tisztességtelennek tekintett kikötést, és arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy e kikötést a nemzeti jog olyan rendelkezésével váltsák fel, amely hivatalos árfolyam alkalmazását írja elő. Nem ellentétes a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével az sem, ha ennek során a nemzeti bíróság nem adhat helyt az érintett fogyasztó azon kérelmének, amely a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének a megállapítására irányul, feltéve, hogy ha az eljáró bíróság meg tudja állapítani, hogy a nemzeti jogszabályban előírt intézkedések megtétele valóban lehetővé teszi azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben az érintett fogyasztó e tisztességtelen kikötés hiányában lett volna. Ennek során a jogszabály által a fogyasztó részére történő kötelező reparációra is figyelemmel kell lenni. Mindezek alapján nem ütközik az uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény) 3. § (1) és (2) bekezdése.
Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése
A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.
Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezéseTovább
A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről
A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.
A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesülésérőlTovább
A sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazítás iránt perelhető sajtószervnek
Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. Ugyanakkor a bíróság nem mellőzheti a megfelelő alperes perbe vonása iránti hiánypótlási felhívást, és ezt követően utasíthatja csak vissza a keresetlevelet.
Ha a jogi képviselőnek a fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel
Az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját: ha a képviselő a képviselet kereteit nem lépi túl, akkor magatartása nem valósít meg személyiségi jogsértést, illetve személyiségi jogsértés nem róható a terhére.