Jogalkalmazás

Ön itt áll: / / Jogalkalmazás

Bejegyzések

A józan észtől a formál-logikáig. Mit jelent az ügyvédi ellenjegyzés? Az AB törvényszéki ítéletet semmisített meg

2022. július 1-én az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszeljárásban…

Az uniós tagállami ítéletben kiszabott büntetés megfeleltetésével foglalkozik a BH2022. 96. számon közzétett kúriai törvényességi határozat

A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

Az előkészítő ülésen tett vádlotti beismerő vallomás jegyzőkönyvezésének követelményei

A Kúria BH2022. 120. számon közzétett határozata a rövidített jegyzőkönyv vonatkozásában állapít meg abszolút eljárási szabálysértést és – ezen keresztül – felülvizsgálati okot.

Az EJEB ítélete a Savickis és mások kontra Lettország ügyben

Az Emberi Jogok Európai Bírósága friss döntésében egyrészről megerősítette töretlen gyakorlatát, mely szerint a részes államokat széleskörű mérlegelési mozgástér illeti meg a társadalombiztosítási rendszerük kialakítása terén, másrészről pedig kiemelte, hogy a nemzetközi joggal ellentétesen annektált országok által a függetlenségük visszanyerése során alkalmazott, ideiglenes állampolgársági alapú megkülönböztetések bizonyos körben legitimek és arányosak lehetnek.

A lefoglalással összefüggő közjogi-magánjogi igény érvényesítéséről

Az 1/2022. Büntető-polgári jogegységi határozat a lefoglalásból eredő kamatfizetési és kárigény elhatárolását rögzítette és további kapcsolódó jogértelmezési kérdéseket döntött el.

A mulasztási per megindításának feltételeiről hozott jogegységi határozatot a Kúria

A Kúria megállapította, hogy a hatósági mulasztások esetén a mulasztási per megindításának nem előfeltétele, hogy az ügyfél a hatóság felügyeleti szervéhez forduljon.

A választásokon mandátumot nem szerzők közszereplői minőségéről foglalt állást az Alkotmánybíróság

Az AB azért semmisítette meg a büntetőbíróságok ítéleteit, mert azok tévesen vonták ki a közügyek vitatásának alkotmányjogi mércéje alól a választáson mandátumot nem szerzett képviselőjelöltet.

Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.

Az átláthatóság követelményének értelmezése devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződés esetén 

Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye

A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.