Bejegyzések

A lefoglalással összefüggő közjogi-magánjogi igény érvényesítéséről

Az 1/2022. Büntető-polgári jogegységi határozat a lefoglalásból eredő kamatfizetési és kárigény elhatárolását rögzítette és további kapcsolódó jogértelmezési kérdéseket döntött el.

A mulasztási per megindításának feltételeiről hozott jogegységi határozatot a Kúria

A Kúria megállapította, hogy a hatósági mulasztások esetén a mulasztási per megindításának nem előfeltétele, hogy az ügyfél a hatóság felügyeleti szervéhez forduljon.

A választásokon mandátumot nem szerzők közszereplői minőségéről foglalt állást az Alkotmánybíróság

Az AB azért semmisítette meg a büntetőbíróságok ítéleteit, mert azok tévesen vonták ki a közügyek vitatásának alkotmányjogi mércéje alól a választáson mandátumot nem szerzett képviselőjelöltet.

Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.

Az átláthatóság követelményének értelmezése devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződés esetén 

Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye

A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.

A végrendelet keltezése

A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.

A távollévők közötti jognyilatkozatok hatályosulása

A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.

Megkérdőjelezhető-e egy bíró pártatlansága és függetlensége?

Az Európai Unió Bíróságának ebben a kérdésben egy lengyel jogeset kapcsán kellett állást foglalnia, amelynek előzményei egy kölcsönügylethez kötődő jogvitával kapcsolatosak.

A legfelsőbb szintű bíróság nem kötelező erejű állásfoglalása nem elegendő ahhoz, hogy biztosított legyen az érintett személyek teljes körű védelme egy fogyasztói szerződés kapcsán

A EUB a Fővárosi Törvényszék kérelme alapján abban a kérdésben foglalt állást, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló európai uniós irányelvvel ellentétes-e az a nemzeti gyakorlat, amely abból áll, hogy a legfelsőbb szintű bíróság konzultációs testülete elfogad egy olyan, nem kötelező erejű állásfoglalást, amely arra irányul, hogy iránymutatást adjon az alsóbb fokú bíróságoknak az ilyen, tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés érvénytelensége tárgyában.