• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Bennfentes információ vagy sajtószabadság?

Meddig terjed a sajtószabadság, és honnan számítható a bennfentes információk kiszivárogtatása? Erre a nem könnyen megválaszolható kérdésre kereste a választ az Európai Unió Bírósága azt követően, hogy egy francia fellebbviteli bíróság a bennfentes kereskedelemre vonatkozó uniós jogi rendelkezések értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult hozzá.

2022-03-28

bennfentes kereskedelem előzetes döntéshozatal iránti kérelem EU EUB Jogalkalmazás Külföld sajtószabadság

Az ügy előzménye, hogy egy újságíró két francia értékpapírra vonatkozó nyilvános vételi ajánlat benyújtásával kapcsolatos híresztelésről tudósító cikket tett közzé a Daily Mail honlapján. Az ügy szempontjából fontos, hogy a jelzett árak jóval meghaladták az említett értékpapírok Euronext árfolyamát. A cikk hatására a két papír értéke jelentős mértékben emelkedett. Utóbb kiderült, hogy a cikk megjelenése előtt brit illetőségű személyek vételi megbízást adtak a két említett értékpapírra, majd a cikk megjelenése után jelentős nyereséget realizálva eladták azokat.

A francia értékpapír-felügyelet 40 ezer euróra büntette a cikk szerzőjét, mert úgy ítélte meg, hogy bennfentes információt osztott meg a jelzett értékpapírokat előbb megvásárló, majd azon gyorsan túladó brit ügyfelekkel. Az üggyel kapcsolatban a Bíróságnak arra kell választ találni, hogy egy piaci híresztelésről szóló újságcikk minősíthető-e bennfentes információnak. 

A Bíróság álláspontja szerint igen, amennyiben valamely pénzügyi eszköz kibocsátójával kapcsolatos piaci híresztelésről tudósító újságcikk közelgő megjelenésére vonatkozó információt úgy osztanak meg, hogy előre közlik az értékpapír majdani vételárát, az újságíró nevét és a cikket a későbbiekben közlő sajtóorgánumot. A Bíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy a bennfentes információ közlése része lehet a sajtószabadságnak és a véleménynyilvánítás szabadságának is. 

A legdöntőbb kérdés ebben a vonatkozásban mégis az, hogy egy újságíró csak akkor adhat át bennfentes információt, amennyiben az szükséges az újságírói munkájához és tiszteletben tartja az arányosság elvét. Ebből következően a nemzeti bíróság feladata, hogy megvizsgálja: szükség volt-e a piaci híresztelés igazságtartalmának ellenőrzésén kívül azt közölni az újságírónak egy harmadik személlyel, hogy hamarosan cikk születik a híresztelésről. Mellette arról is dönteni kell, hogy a sajtószabadság ilyen jellegű korlátozása miként aránylik a befektetők magánérdekeihez és a pénzpiacok integritásához.

Forrás: C-302/20 számú, Autorité des marchés financiers ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2022:190

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Az orosz Európa tanácsi tagság megszűnésének jogkövetkezményei az EJEB tekintetében
Következő bejegyzés A Kúria által hivatkozott joghézag nyomán módosul a Büntető Törvénykönyv »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet