A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén

Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.

A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek eseténTovább

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban

Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásbanTovább

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt

2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előttTovább