Jogalkalmazás

Ön itt áll: / / Jogalkalmazás

Bejegyzések

A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről

A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.

A sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazítás iránt perelhető sajtószervnek

Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. Ugyanakkor a bíróság nem mellőzheti a megfelelő alperes perbe vonása iránti hiánypótlási felhívást, és ezt követően utasíthatja csak vissza a keresetlevelet.

Ha a jogi képviselőnek a fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel

Az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját: ha a képviselő a képviselet kereteit nem lépi túl, akkor magatartása nem valósít meg személyiségi jogsértést, illetve személyiségi jogsértés nem róható a terhére.

A büntetőeljárási törvény szerinti előkészítő ülés törvényi feltételeit és a bíró pártatlanságának követelményét vizsgálta az Alkotmánybíróság

A 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat szerint nem veti fel a tisztességes eljárás sérelmének lehetőségét, hogy az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő, majd a tárgyaláson a bűnösséget be nem ismerő vádlottakra nézve ugyanaz a bíró hoz ítéletet.

A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt

Amennyiben harmadik személy a gazdasági társaságnak szerződésszegéssel vagy más magatartással a társasági vagyon terhére hátrányt okoz, a társasági vagyon értékvesztése miatt a gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kártérítési igényt a harmadik személlyel szemben arra hivatkozással, hogy a társasági részesedésében (üzletrészében) – amely a saját vagyonának a része – is értékvesztés (kár) következett be. Önmagában az, hogy a Ptk. megteremtette a társaság és a tag külső és belső felelősségi viszonyait rendező szabályrendszert, nem jelenti azt, hogy a tag mint a társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa a társaság engedményező nyilatkozata nélkül a társaságot ért kárt saját jogán érvényesítheti.

Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés

A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással. Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.

A kényszertörlési eljárás új szabályai

A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák. Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.

Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén

Az ingatlan adásvételi szerződés, valamint annak módosítása érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti, az érvényességnek sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem feltétele. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (3) bekezdése az ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.

Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai

A lengyel AB júliusi döntésében – az EU Szerződésekből fakadó – lojalitás elve-, valamint azon lehetőség összhangját vizsgálta a nemzeti alkotmánnyal, hogy az EUB egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos ideiglenes intézkedés megtételére kötelezhet. A lengyel belpolitikára és a nemzetközi emberi jogvédelem fórumainak azóta hozott döntéseire figyelemmel a helyzet szélesebb körű áttekintése indokolt. Írásunkban választ keresünk arra is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás(ok)ban bírált ún. fegyelmi tanács megszüntetésének milyen alkotmányjogi indokai lehetnek.

Az osztályos egyezség egyes értelmezési kérdései

A szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékaránytalanságára alapított objektív jellegű megtámadási ok a Ptk. 6:98. § (1) bekezdéséből is kitűnően a szolgáltatás és ellenszolgáltatás relációjában értelmezhető, az azok közötti feltűnően nagy aránytalanság esetén alkalmazható jogvédelmi eszköz. Az értékegyensúly megbomlása csak akkor állapítható meg, ha egy adott szolgáltatással szemben más, azzal nem egyenértékű ellenszolgáltatás áll. Ez azonban a közjegyző előtt hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségre nem alkalmazható. Osztályos egyezség esetén ugyanis nincs olyan szolgáltatás és azzal nem áll szemben olyan ellenszolgáltatás, amelynél az értékegyensúly megbomlása megállapítható lenne. Hagyatéki vagyon örököstársak között történő elosztása folytán nem keletkezik sem szolgáltatás, sem ellenszolgáltatás.