Ebben az ügyben az ítélőtábla, majd a Kúria a harmadfokú eljárás alapját képező, a bűnösség körét érintő eltérő döntés jelentését értelmezik.
A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosításaTovább
Az összbüntetés tárgyában hozott ítélet vagy végzés nem ügydöntő határozat, így felülvizsgálat tárgya nem lehet
A Kúria ebben a határozatában a felülvizsgálat körébe vonható ügydöntő határozat fogalmát értelmezte.
Vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége felszámolási eljárás esetén
A Kúria szerint nem alapozza meg a vezető tisztségviselő felelősségét önmagában az, ha az adós a gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja, amennyiben észszerűtlen kockázatot nem vállal.
Vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége felszámolási eljárás eseténTovább
Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása
A Kúria megállapította, hogy a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának érvényességét nem teszi jogszerűtlenné önmagában az tény, hogy a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat – a felmondás hatályosulásának idejeként – a felmondó nyilatkozat közjegyző általi rögzítése és kézbesítése előtti időpontot tüntet fel.
A szerződés és az arról kiállított okirat joghatásainak elhatárolása
A Kúria hangsúlyozta, hogy a szerződés és az arról kiállított okirat jogi hatása nem azonos.
A szerződés és az arról kiállított okirat joghatásainak elhatárolásaTovább
Részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztése
A Kúria szerint a részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelmet a határidő lejártát követően is előterjesztheti az értékpapír-számlavezető, illetve maga a részvényes is.
Részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztéseTovább
Társasági szerződést módosító taggyűlési határozat bírósági ítélettel történő hatályon kívül helyezése
A Kúria szerint a társaság és a tagok közötti jogvitában a cégjegyzéki adatok jellemzően nem ügydöntő jelentőségűek.
Az átláthatóság elve, valamint a világos és érthető megfogalmazás követelménye devizaalapú lízingszerződés esetén
A Kúria szerint a világos és érhető megfogalmazás, illetve az átláthatóság elvéből következően a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni a szerződéskötéskor, hogy megfelelően fel tudja mérni az általa vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a szerződési feltételek összetett szerkezeti kialakítása miatt az árfolyamkockázattal kapcsolatos összefüggéseket magának a fogyasztónak kell azonosítani és felismerni, az általános szerződési feltételek nem tekinthetők világosnak és egyértelműnek.