Jogalkalmazás

Ön itt áll: / / Jogalkalmazás

Bejegyzések

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltételei

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltétele, hogy két olyan tanú írja alá a végrendeletet, akik alkalmasak a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására. Ha az egyik tanú erre alkalmatlan, akkor ez önmagában a végrendelet érvénytelenségét vonja maga után, függetlenül attól, hogy erre a másik végrendeleti tanú alkalmas volt-e vagy sem.

A sajtó-helyreigazítási kérelem írásbeliségének értelmezési kérdései

A Fővárosi Ítélőtábla egy újabb, a korábbi joggyakorlattól jelentősen eltérő döntése szerint az a jognyilatkozat (sajtó-helyreigazítási kérelem) is írásbelinek minősül, amelyet az érintett e-mail csatolmányként, aláírva és szkennelve továbbít, és amelyet keltezéssel ellátott.

Az adóhatóságnak a megfelelő ügyintézés elvét követve, kellő gondossággal kell tájékoztatni az adóalanyt az adóvisszatérítés érdekében

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatal keretében állapította meg, hogy a magyar adóhatóságot terheli a megfelelő ügyintézés elve és kellő gondossággal kell eljárnia.

A kölcsönös elismerés elve alól kivétel-e, ha a végrehajtó hatóság nem ért egyet a határozatot kibocsátó hatóság által alkalmazott jogi minősítéssel?

Az EUB az ítéletében egy magyar ügy kapcsán az egyik tagállamban elkövetett közlekedési szabálysértés esetén kiszabott szankció másik tagállambeli végrehajthatóságának kérdésében foglalt állást.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel egyenértékű, ha legalább negyven év eltelte szükséges a feltételes szabadságra bocsátáshoz

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban negyven év elteltével szabadulhat az elítélt.

A bírák áthelyezése sértheti a függetlenség elvét

Az EUB szerint sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át.

Az útlevél kötelező, de hiánya aránytalanul nem büntethető

Az EUB szerint az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogával nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amellyel a tagállam büntetőjogi szankciók terhe mellett arra kötelezi a saját állampolgárait, hogy érvényes személyazonosító igazolványt vagy útlevelet tartsanak maguknál, amikor egy másik tagállamba utaznak.

Veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás módosítja a Be.-t az Alkotmánybíróság 10/2021. (IV. 7.) AB határozatát követően

Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.

Nem ütköznek uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései

Az Európai Bíróság szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely a fogyasztóval kötött kölcsönszerződéseket illetően semmisnek nyilvánítja az árfolyamrésre vonatkozó, tisztességtelennek tekintett kikötést, és arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy e kikötést a nemzeti jog olyan rendelkezésével váltsák fel, amely hivatalos árfolyam alkalmazását írja elő. Nem ellentétes a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével az sem, ha ennek során a nemzeti bíróság nem adhat helyt az érintett fogyasztó azon kérelmének, amely a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének a megállapítására irányul, feltéve, hogy ha az eljáró bíróság meg tudja állapítani, hogy a nemzeti jogszabályban előírt intézkedések megtétele valóban lehetővé teszi azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben az érintett fogyasztó e tisztességtelen kikötés hiányában lett volna. Ennek során a jogszabály által a fogyasztó részére történő kötelező reparációra is figyelemmel kell lenni. Mindezek alapján nem ütközik az uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény) 3. § (1) és (2) bekezdése.

Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése

A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.