Bejegyzések

A kényszertörlési eljárás új szabályai

A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák. Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.

Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén

Az ingatlan adásvételi szerződés, valamint annak módosítása érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti, az érvényességnek sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem feltétele. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (3) bekezdése az ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.

Fegyelmi tanács – kegyelemdöfés? A lengyel bírósági reform legújabb fordulatai

A lengyel AB júliusi döntésében – az EU Szerződésekből fakadó – lojalitás elve-, valamint azon lehetőség összhangját vizsgálta a nemzeti alkotmánnyal, hogy az EUB egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos ideiglenes intézkedés megtételére kötelezhet. A lengyel belpolitikára és a nemzetközi emberi jogvédelem fórumainak azóta hozott döntéseire figyelemmel a helyzet szélesebb körű áttekintése indokolt. Írásunkban választ keresünk arra is, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás(ok)ban bírált ún. fegyelmi tanács megszüntetésének milyen alkotmányjogi indokai lehetnek.

Az osztályos egyezség egyes értelmezési kérdései

A szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékaránytalanságára alapított objektív jellegű megtámadási ok a Ptk. 6:98. § (1) bekezdéséből is kitűnően a szolgáltatás és ellenszolgáltatás relációjában értelmezhető, az azok közötti feltűnően nagy aránytalanság esetén alkalmazható jogvédelmi eszköz. Az értékegyensúly megbomlása csak akkor állapítható meg, ha egy adott szolgáltatással szemben más, azzal nem egyenértékű ellenszolgáltatás áll. Ez azonban a közjegyző előtt hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségre nem alkalmazható. Osztályos egyezség esetén ugyanis nincs olyan szolgáltatás és azzal nem áll szemben olyan ellenszolgáltatás, amelynél az értékegyensúly megbomlása megállapítható lenne. Hagyatéki vagyon örököstársak között történő elosztása folytán nem keletkezik sem szolgáltatás, sem ellenszolgáltatás.

A Bv.tv. alkalmazása folytán felmerült ügyekből kiindulva, általános jelleggel elemzi az „önhiba” kategóriáját a Kúria 2/2021. BJE határozata

A konkrét ügyekre vont következtetés szerint az önhiba megítélésénél a világra kiterjedő járvány (pandémia) ténye, az annak következtében kialakult és az azzal összefüggő helyzet sem hagyható figyelmen kívül.

Orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszer nem forgalmazható egy másik tagállamban

Az EUB az ítéletében – a Pharma Expressz magyar társaság ügye kapcsán – kimondta, hogy a tagállamokban gyógyszert csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az adott tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság forgalomba hozatali engedélyt adott ki.

Fejkendő viselése: ütközik egymással a világnézeti semlegesség követelménye és a vallási meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés

Az EUB ebben az ítéletében az egyenlő bánásmód rendelet egyes rendelkezéseit értelmezte.

Az ideiglenesen menekültügyi védelemben részesülő joga a családegyesítéshez az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – túl hosszú-e a három évnyi várakozási idő?

Az EJEB első alkalommal vizsgálta – egy Dániába menekült szíriai állampolgár ügye kapcsán – a családegyesítéshez kapcsolódó várakozási idő hosszát érintő kérdéseket.

A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria

A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.

A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria

A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.