A Kúria szerint az Országgyűlés elnöke és annak Hivatala nem minősülnek közigazgatási szervnek, aktusaik pedig nem lehetnek közigazgatási jogvita tárgyai.
Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszolTovább
A Kúria szerint az Országgyűlés elnöke és annak Hivatala nem minősülnek közigazgatási szervnek, aktusaik pedig nem lehetnek közigazgatási jogvita tárgyai.
Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszolTovább
A Kúria egy kft. tagjai közötti jogvitában, amely a pótbefizetés elrendelésének jogszerűségéhez kapcsolódott, a jogorvoslati jog értelmezésére-, valamint a tagsággal összefüggő keresetindítási jogosultság vizsgálatára is kitért.
Az EUB az ítéletében egy német ügy kapcsán értelmezte a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát, a védelem alatt álló művek és teljesítmények harmadik személyek általi áthivatkozásának (framing) kérdéseit érintően.
A „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatbanTovább
Az Európai Bíróság 2021. március 10-én hozott ítéletében (C-739/19.) az ügyvédi szolgáltatás Unión belüli szabadságának tartalmát, valamint annak korlátozhatóságát vizsgálta.
Az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unión belülTovább
Az EUB ebben az ítéletében megállapította, hogy mely esetekben szűnik meg a tagállamok versenyhatóságainak hatásköre a Bizottság javára, amennyiben a Bizottság egy vagy több vállalkozás ellen eljárást indít az EUMSZ 101. cikk vagy 102. cikk feltételezett megsértése miatt.
Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti hatáskörmegosztásTovább
Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.
Az EJEB eljárásának gyorsítása érdekében létrehozták az ún. „hatással bíró ügyek” (impact case) szegmensét.
Új ügykezelési stratégia az Emberi Jogok Európai BíróságánTovább
Az Európai Bíróság álláspontja szerint jelenleg a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, amelynek része az árbevételen alapuló progresszív adózás is.
Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormányTovább
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.
Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97