Jogalkalmazás

Ön itt áll: / / Jogalkalmazás

Bejegyzések

A Bv.tv. alkalmazása folytán felmerült ügyekből kiindulva, általános jelleggel elemzi az „önhiba” kategóriáját a Kúria 2/2021. BJE határozata

A konkrét ügyekre vont következtetés szerint az önhiba megítélésénél a világra kiterjedő járvány (pandémia) ténye, az annak következtében kialakult és az azzal összefüggő helyzet sem hagyható figyelmen kívül.

Orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszer nem forgalmazható egy másik tagállamban

Az EUB az ítéletében – a Pharma Expressz magyar társaság ügye kapcsán – kimondta, hogy a tagállamokban gyógyszert csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az adott tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság forgalomba hozatali engedélyt adott ki.

Fejkendő viselése: ütközik egymással a világnézeti semlegesség követelménye és a vallási meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés

Az EUB ebben az ítéletében az egyenlő bánásmód rendelet egyes rendelkezéseit értelmezte.

Az ideiglenesen menekültügyi védelemben részesülő joga a családegyesítéshez az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – túl hosszú-e a három évnyi várakozási idő?

Az EJEB első alkalommal vizsgálta – egy Dániába menekült szíriai állampolgár ügye kapcsán – a családegyesítéshez kapcsolódó várakozási idő hosszát érintő kérdéseket.

A bíróság kizárására vonatkozó perjogi kérdéseket értelmező büntető kollégiumi véleményeket publikált a Kúria

A 2021 májusában kibocsátott BK vélemények a kizárási ok egész bírósággal szembeni bejelentésével, valamint az eljáró bíróságot kijelölő határozattal szembeni fellebbezés kérdésével foglalkoznak.

A foglalkozástól végleges hatályú, kötelező eltiltás alkalmazásához bocsátott ki két büntető kollégiumi véleményt a Kúria

A 2/2021. (V. 13.) BK véleményben a felülvizsgálati eljárásra adott értelmezés aggályos, felveti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog sérelmét.

Sérti a nullum crimen elvet a kuruzslás büntetőtényállásának 2019. évi módosítása

Az Alkotmánybíróság mulasztás megállapítása miatt kötelezi az Országgyűlést a Btk. 187. §-nak módosítására. Határozata egyrészről pozitív áttörés, a jogkövetkezmény megállapítása viszont kifogásolható.

Adhat-e meghatalmazást a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatainak ellátására?

A Fővárosi Ítélőtábla szerint a jogi személy (gazdasági társaság) vezető tisztségviselője ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselőnek személyesen kell meghoznia az ügyvezetés körébe tartozó döntéseket, így arra nincs lehetőség, hogy az ügyvezetési feladatai ellátására másnak meghatalmazást adjon. A vezető tisztségviselő nem adhat meghatalmazást arra, hogy a meghatalmazottak az ügyvezetés körébe tartozó jognyilatkozatokat tegyenek.

A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges tény- és jogkérdés elhatárolásában ad iránymutatást a Kúria BH2021. 8. határozata

Ha az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt sértett-e közlekedési szabályt, az a közlekedési bűncselekmény vonatkozásában nem csak tényállási hiányosságot jelent, de anyagi jogi sérelmet is eredményez.

A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői

A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.