A kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet szerint, Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.
Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”Tovább
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására.
Az Alkotmánybíróság a gyülekezési joggal való visszaélés tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz alapján megállapította, hogy a támadott döntések nem vizsgálták, hogy az indítványozó által tartott demonstráció minősülhetett-e sürgős vagy spontán rendezvénynek. A bíróság mulasztása önmagában megvalósítja az Alaptörvényben foglalt békés gyülekezéshez való jog sérelmét.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a polgári peres eljárások során, minden olyan fél, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel – és külön költség nélkül – jogosult a nemzetiségi nyelve szóbeli használatára.
Evgeni Tanchev főtanácsnok indítványa szerint ellentétes az uniós joggal az a lengyel szabályozás, amely kizárja a legfelsőbb bíróságra jelentkező bírójelöltekre vonatkozóan a nemzeti igazságszolgáltatási tanács által tett értékelés bírósági felülvizsgálatának a lehetőségét.
Gerard Hogan főtanácsnok indítványa szerint az uniós joggal nem ellentétesek Málta azon nemzeti alkotmányos rendelkezései, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bírák kinevezésének folyamatában.
Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.
A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a Ljubljana Bank több alapjogának sérelme miatt. Az EJEB jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”.
Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.
Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. MagyarországTovább
