Bejegyzések

A részvételi díj meghatározása utazási csomag értékesítése esetén
A Kúria álláspontja szerint az utazási szerződésben, illetve az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételekben – utazási csomag értékesítése esetén – a részvételi díjat egy összegben kell meghatározni annak érdekében, hogy a fogyasztók az egyes utazási szolgáltatást nyújtó vállalkozások árait össze tudják hasonlítani.

A Lakástörvénynek a lakásbérleti jogviszony felmondására vonatkozó rendelkezései kógensek, azoktól sem a felek megállapodása, sem jogszabály (önkormányzati vagy miniszteri rendelet) nem térhet el
A Kúria álláspontja szerint – a Lakás tv. 26. §-ához fűzött jogalkotói indokolásra figyelemmel – téves a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy a Ptk. szabályozási szemléletének megváltozásából következtetni lehet a Lakás tv. érintett rendelkezésének diszpozitivitására.

EUB: A menedékjog iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az érintett kérelmét Norvégia már elutasította
Az EUB szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az ugyanazon érintett által benyújtott korábbi menedékjog iránti kérelmet Norvégia elutasította, ugyanis e harmadik állam, még ha részben részt is vesz a közös európai menekültügyi rendszerben, nem tekinthető tagállamnak.

A hatóságok által, a COVID-19 járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás nem minősül házi őrizetnek az EJEB szerint
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a felperes nem állt olyan szabadságelvonás alatt, ami sértené az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. cikkét.

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén
Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.

Franciaország: elidegenítési tilalom lehet a feltételes örökhagyás következménye
A francia Semmitőszék április közepén hozott ítéletében emlékeztetett arra, hogy elidegenítési tilalom lehet a végrendeletben feltételhez kötött ingatlan öröklésének következménye.

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt
2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

A Bíróság megállapította: a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése kötelező az EU minden tagállamában
A Bíróság az ítéletében – egy lengyel vonatkozású ügy kapcsán – a „gépjármű” fogalmát érintő egyes kérdéseket értelmezte.
