Jogalkalmazás

Bejegyzések

A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrében

A Kúria az ítéletében a felsőoktatási hallgatói jogviszony, illetve képzési szerződés jogi jellegének megítélése-, a felsőoktatási intézményt terhelő kártérítési felelősség-, valamint a károsulttól a kárenyhítés körében elvárható kötelezettség kérdéseit érintően foglalt állást.

A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal

Önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. A közlés során úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A szabad mozgás összefüggése közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott kiutasítási határozat végrehajtásával

Az EUB az ítéletében megállapította, hogy az uniós polgárral és családtagjaival szemben közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott kiutasítási határozat végrehajtása mely feltételek fennállta esetén igazolható.

A végrendeletet részben vagy egészben nyomtatott betűkkel is alá lehet írni

A Kúria szerint az „aláírás” fogalmát a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni: az aláírás az örökhagyó személyének az azonosítására szolgál és közömbös, hogy az örökhagyó a nevét hogyan – akár nyomtatott betűkkel – írja le.

Jogellenes a közlekedési büntetőpontok lettországi nyilvános hozzáférhetősége

Az EUB szerint ellentétes az uniós adatvédelmi joggal az a lett szabályozás, amely a közúti közlekedésbiztonsági hatóságot arra kötelezi, hogy tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a gépjárművezetőkkel szemben közúti közlekedési jogsértés miatt kiszabott büntetőpontokra vonatkozó adatokat.

A Kúria idei első büntető jogegységi határozata az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány jogi természetére nézve ad kötelező értelmezést

Az 1/2021. BJE szerint az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért határidő nélkül előterjeszthető. A határozat értelmezi továbbá, hogy a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidő számítására vonatkozóan mit jelent a jogerős ügydöntő határozat közlése.

Milyen feltételekkel tekinthető egy uniós tagállamban működő munkaerő-kölcsönző vállalkozás tevékenysége szokásosnak?

Az EUB ítéletében megállapította, hogy egy munkaerő-közvetítő cég „tevékenysége akkor tekinthető szokványosnak”, ha tevékenységeinek jelentős részét az említett tagállam területén letelepedett és tevékenységüket ott folytató kölcsönvevő vállalkozások javára végzi.

Az Alkotmánybíróság a hátrányos visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma miatt több törvényszék büntetés-végrehajtási kártalanítási határozatát is megsemmisítette

Az alaptörvény-ellenes törvényszéki határozatok olyan jogvesztő igényérvényesítési határidőt vettek figyelembe, amely a kártalanítást megalapozó fogvatartási körülmények fennálltakor – törvényi előírás hiányában – még nem volt ismert.

A Kúria BH2021. 6. számon közzétett határozata a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés, a másodfokú revízió terjedelme és a súlyosítási tilalom összefüggéseit tisztázza

A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja.

A THM meghatározására vonatkozó jogszabályi kötelezettség értelmezése fogyasztási, lakossági kölcsönszerződések esetén

A Kúria jogegységi tanácsa azt a kérdést vizsgálta, hogy mely esetben állapítható meg a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmissége az 1996. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján.