Evgeni Tanchev főtanácsnok indítványa szerint ellentétes az uniós joggal az a lengyel szabályozás, amely kizárja a legfelsőbb bíróságra jelentkező bírójelöltekre vonatkozóan a nemzeti igazságszolgáltatási tanács által tett értékelés bírósági felülvizsgálatának a lehetőségét.
A máltai végrehajtó hatalom szerepvállalása a bírák kinevezésében nem sérti az uniós jogot, a függetlenség garanciáinak megőrzése mellett
Gerard Hogan főtanácsnok indítványa szerint az uniós joggal nem ellentétesek Málta azon nemzeti alkotmányos rendelkezései, amelyek értelmében a végrehajtó hatalom vagy annak valamely tagja, mint például a miniszterelnök, szerepet játszik a bírák kinevezésének folyamatában.
A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy
Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.
Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország
A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a Ljubljana Bank több alapjogának sérelme miatt. Az EJEB jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”.
Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország
Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.
Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. MagyarországTovább
A Nemzetközi Bíróság új tagjai
A 2020 novemberében lezajlott választás eredményei.
Joghatósági ítélet az 1899. évi választottbírósági határozat (Guyana kontra Venezuela) ügyben
A Nemzetközi Bíróság a 2020. december 18-án meghozott ítéletében megállapította, hogy joghatóságába tartozik a Guyana kontra Venezuela ügy, amelynek tárgya a két állam közötti szárazföldi határt megállapító 1899. évi választottbírósági határozat hatálya.
Joghatósági ítélet az 1899. évi választottbírósági határozat (Guyana kontra Venezuela) ügybenTovább
Érdemi ítélet a Diplomáciai mentesség és a büntetőeljárás (Egyenlítői Guinea kontra Franciaország) ügyben
A Nemzetközi Bíróság – az 1961. évi bécsi egyezmény alapján – vizsgálta, hogy az Egyenlítői Guinea elnökének fia által szerzett, párizsi ingatlan, amelyen a francia hatóságok házkutatást végeztek, a diplomáciai képviselet mentességet élvező részévé válhatott-e. A Nemzetközi Bíróság az ítéletben kimondta, hogy az érintett ingatlan soha nem szerezte meg a diplomáciai mentességet, ezért a Franciaország által folytatott büntetőeljárási cselekmények nem sértik a nemzetközi jogot.
A tanúzási figyelmeztetés alkalmazása és hatása a régi és az új büntetőeljárási törvény alapján
A jogegységi határozat értelmében, az új Be. hatálybalépését követően történő tanúkihallgatás során a tanúzási figyelmeztetést az új Be. szerint kell közölni, ezért nincs helye a régi Be. szerinti figyelmeztetésnek.