Jogalkalmazás

Bejegyzések

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén

Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.

Franciaország: elidegenítési tilalom lehet a feltételes örökhagyás következménye

A francia Semmitőszék április közepén hozott ítéletében emlékeztetett arra, hogy elidegenítési tilalom lehet a végrendeletben feltételhez kötött ingatlan öröklésének következménye.

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban

Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt

2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

A Bíróság megállapította: a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése kötelező az EU minden tagállamában

A Bíróság az ítéletében – egy lengyel vonatkozású ügy kapcsán – a „gépjármű” fogalmát érintő egyes kérdéseket értelmezte.

A biztosítéki céllal alapított önálló zálogjoghoz kapcsolódó kérdésekről

A Kúria 2/2021. számú PJE határozata a régi Ptk. önálló zálogjogra vonatkozó rendelkezését értelmezte.

A végrehajtási lap visszavonása, illetőleg a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasító végzés ellen helye van fellebbezésnek

A Kúria a 3/2021. számú PJE határozatában a nemperes eljárásokban hozott végzések elleni fellebbezés szabályait értelmezte.

A gyülekezési jog gyakorlása és a tulajdonhoz (birtokláshoz) való jog ütközése során felmerülő kérdések

A Kúria az ítéletében rámutatott arra, hogy bár a gyülekezési jog magánterületen is gyakorolható, a rendezvény megtartása az adott ingatlan tulajdonosának hozzájárulásától függ. A közforgalom számára nyitva álló magánterületen nem jogszerű a demonstráció, ha ahhoz a tulajdonos nem járult hozzá, azaz jogalap nélkülivé válik, ha a tulajdonos tiltakozik ellene.

Büntető anyagi és eljárásjogi szempontból is alapvető megállapításokat tesz a Kúria BH 2021. 5. számon publikált döntése

A bűnszövetség és a bűnszervezet rendszertani szempontból különálló társas bűnelkövetési formák, analóg alkalmazásuk sérti a nulla poena sine lege elvét. A törvénysértő büntetés kiszabására irányuló egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.