Bejegyzések

Felszámolási eljárás és végrehajtási eljárás egymáshoz való viszonya
A Kúria jogegységi tanácsa vizsgálta, hogy a végrehajtási jog megszűnik-e azáltal, hogy az adós a végrehajtási eljárás alatt az ingatlanát harmadik személyre ruházza át. Állást foglalt abban a kérdésben, hogy az átruházott ingatlan a felszámolási vagyon körébe tartozik-e és a felszámoló jogosult-e annak értékesítésére.

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítéléséről
A Kúria jogegységi tanácsa azt a kérdést vizsgálta, hogy a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás kihat-e, és ha igen, milyen módon hat ki a pénzintézet korábbi, az adós fizetési hátraléka miatti felmondásának jogszerűségére.

Magánszemélyek közötti jogvitában közvetlenül hivatkozható a férfi és női munkavállalók egyenlő díjazásának uniós jogi elve
Az EUB ebben az ítéletében egyrészt megállapította, hogy a Brexit ellenére hatáskörrel rendelkezik az Egyesült Királyság munkaügyi bírósága által – 2020. december 31-e előtt – előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelem elbírálására. Másrészt kijelentette, hogy a EUMSZ 157. cikke kötelező jelleggel bír mind az „egyenlő munka”, mind az „egyenlő értékű munka” tekintetében.

Kérhető-e tanácsadó vélemény az Emberi Jogok Európai Bíróságától?
Összefoglalónkban kiemeltük az EJEB tanácsadó véleménnyel kapcsolatos gyakorlatának főbb jellegzetességeit.

A részvételi díj meghatározása utazási csomag értékesítése esetén
A Kúria álláspontja szerint az utazási szerződésben, illetve az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételekben – utazási csomag értékesítése esetén – a részvételi díjat egy összegben kell meghatározni annak érdekében, hogy a fogyasztók az egyes utazási szolgáltatást nyújtó vállalkozások árait össze tudják hasonlítani.

A Lakástörvénynek a lakásbérleti jogviszony felmondására vonatkozó rendelkezései kógensek, azoktól sem a felek megállapodása, sem jogszabály (önkormányzati vagy miniszteri rendelet) nem térhet el
A Kúria álláspontja szerint – a Lakás tv. 26. §-ához fűzött jogalkotói indokolásra figyelemmel – téves a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy a Ptk. szabályozási szemléletének megváltozásából következtetni lehet a Lakás tv. érintett rendelkezésének diszpozitivitására.

EUB: A menedékjog iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az érintett kérelmét Norvégia már elutasította
Az EUB szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az ugyanazon érintett által benyújtott korábbi menedékjog iránti kérelmet Norvégia elutasította, ugyanis e harmadik állam, még ha részben részt is vesz a közös európai menekültügyi rendszerben, nem tekinthető tagállamnak.

A hatóságok által, a COVID-19 járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás nem minősül házi őrizetnek az EJEB szerint
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a felperes nem állt olyan szabadságelvonás alatt, ami sértené az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. cikkét.

A letartóztatás a bírói döntést támadó és a normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszeljárás csapdájában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító 3147/2021. (IV. 22.) AB végzése maga is rámutat a büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos alkotmányos védelem hiányosságára.

A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén
Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.
