Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.
Új ügykezelési stratégia az Emberi Jogok Európai Bíróságán
Az EJEB eljárásának gyorsítása érdekében létrehozták az ún. „hatással bíró ügyek” (impact case) szegmensét.
Új ügykezelési stratégia az Emberi Jogok Európai BíróságánTovább
Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormány
Az Európai Bíróság álláspontja szerint jelenleg a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, amelynek része az árbevételen alapuló progresszív adózás is.
Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormányTovább
Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.
Csődeljárás során a vagyonfelügyelő, valamint az adós cég vezető tisztségviselője jogainak és kötelezettségeinek az elhatárolása
Kinek a kötelessége a hitelezőkkel folytatandó egyezségi tárgyalás összehívása, illetve az adós fizetésképtelenségének helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programnak, valamint az előzetes egyezségi javaslatnak az elkészítése és a hitelezők részére történő megküldése?
A tisztességes eljáráshoz való jog sérül a leggyakrabban Európában
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának több mint hatvan éves gyakorlatában az elmarasztaló ítéletek közel 40 %-a az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének, a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelmét mondja ki.
A tisztességes eljáráshoz való jog sérül a leggyakrabban EurópábanTovább
Ukrajna a kilencedik államközi keresetét nyújtja be Oroszországgal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, most az államilag szervezett, célzott merényletek miatt
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. cikkének, tehát az élethez való jog megsértésével vádolja Oroszországot.
A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória
A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.
Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.