Bejegyzések

Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormány
Az Európai Bíróság álláspontja szerint jelenleg a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, amelynek része az árbevételen alapuló progresszív adózás is.

Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.

Csődeljárás során a vagyonfelügyelő, valamint az adós cég vezető tisztségviselője jogainak és kötelezettségeinek az elhatárolása
Kinek a kötelessége a hitelezőkkel folytatandó egyezségi tárgyalás összehívása, illetve az adós fizetésképtelenségének helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programnak, valamint az előzetes egyezségi javaslatnak az elkészítése és a hitelezők részére történő megküldése?

A tisztességes eljáráshoz való jog sérül a leggyakrabban Európában
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának több mint hatvan éves gyakorlatában az elmarasztaló ítéletek közel 40 %-a az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének, a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelmét mondja ki.

Ukrajna a kilencedik államközi keresetét nyújtja be Oroszországgal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, most az államilag szervezett, célzott merényletek miatt
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. cikkének, tehát az élethez való jog megsértésével vádolja Oroszországot.

A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória
A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez
Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.

Feltűnő vagy látható: Ez itt a kérdés?Markáns főtanácsnoki vélemény a vallási jelképek munkahelyi viseléséről
Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített német ügyben nyilvánult meg a 2020 szeptemberében kinevezett Athanasios Rantos főtanácsnok, 2021. február 25-én közzétett indítványai keretében, az EUB eljárásában arról, hogy egy munkáltató semlegességi politikája (belső szabályzata) keretében megtilthatja-e nagy méretű vallási jelképek viselését, miközben a kisebbeket megengedi.

Módosításra érett iskolaérettségi szabályok. Alkotmányos kötelezettségek és követelmények a köznevelésről szóló törvény egyik rendelkezése kapcsán
Február utolsó hetének elején az Alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést hozott a „kötelező óvodáztatás” alkotmányosságáról, a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelési tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény elleni utólagos normakontroll indítvány tárgyában.

AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról – kormányhivatali állományba került köztisztviselői illetmény tárgyában
Az Alkotmánybíróság 2021. február 12-én a Járástörvény 7/A. § (3) bekezdése elleni, Alaptörvény-ellenesség és nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezést utasított el (illetve vissza) a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményével kapcsolatos kérdés tárgyában.
