A jogegységi eljárás lefolytatását a Kúria egyik eljáró tanácsa indítványozta, mert el kívánt térni a Kúria másik tanácsa által hozott határozatban (BH 2018.255.) foglaltaktól. Az idézett határozat szerint a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat abban a „fázisban” kell megszüntetni, ahol a végrehajtási eljárás a felszámolás kezdő időpontjában tart. A végrehajtási eljárás megszüntetését követően a felszámoló jogosult a végrehajtási joggal terhelt – de időközben az adós által harmadik személy részére átruházott – ingatlan értékesítésére, a végrehajtási jog a harmadik személy kérelmére az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető, részéről törlési igény sem érvényesíthető.
A jogegységi eljárást kezdeményező tanács álláspontja szerint a végrehajtási jog nem szűnik meg azáltal, hogy az adós a végrehajtási eljárás alatt az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, ilyenkor a végrehajtási eljárás az új tulajdonossal mint dologi kötelezettel szemben folytatható. Az átruházást követően az ingatlan már nem tartozik a felszámolási vagyon körébe, ezért a felszámoló nem jogosult annak az értékesítésére.
A jogegységi eljárást kezdeményező tanács hangsúlyozta, hogy a felszámolónak nincs felhatalmazása arra, hogy az adós elleni végrehajtási eljárás során végrehajtási joggal terhelt, de az adós vagyonából a felszámolási eljárás kezdő időpontja előtt kikerült vagyontárgyakkal szemben „a bírósági végrehajtást folytassa”, vagy a vagyontárgyakat egyébként a felszámolási eljárásban értékesítse.
Az indítványozó tanács kérdésként fogalmazta meg, hogy a felszámolás kezdő időpontja után az adós ellen a korábban indult végrehajtási eljárás folytatható-e, vagy azt teljeskörűen meg kell szüntetni, továbbá, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetése esetén a felszámoló jogosult-e a végrehajtási joggal terhelt ingatlan értékesítésére.
A jogegységi tanács megállapította, hogy a végrehajtási eljárásban a későbbi felszámolási eljárás adósa az ingatlana feletti rendelkezési jogát nem veszíti el, azt másra átruházhatja, és az új tulajdonos a tulajdonjogát a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően szintén bejegyeztetheti. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban az átruházással szerzett tulajdonjog az árverési vevő tulajdonszerzéséhez képest csak feltételes lehet. A feltételes szerzésre tekintettel a szerző nemcsak az árverést, hanem az időközben feltétellel bejegyzett joga megszűnését is köteles tűrni. Ha a végrehajtó az ingatlant árverésen értékesíti, akkor az árverési vevő tulajdonjogának a bejegyzésével egyidejűleg a végrehajtási jog bejegyzését követő jogszerzést hivatalból törölni kell. Ha a végrehajtási eljárás az ingatlan értékesítése nélkül szűnik meg, akkor a további jogszerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.
A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A rendelkezés célja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben fennálló követeléseket csak a felszámolási eljárás keretében lehessen érvényesíteni. Ezzel összhangban mondja ki a Csődtv. 38. § (3) bekezdése, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az egyes hitelezői igények külön, vagy külön eljárásban való kielégítésére már nincs törvényes lehetőség.
A Csődtv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak mögött húzódó jogalkotói szándék nem irányult arra, hogy a végrehajtási eljárást akkor is haladéktalanul meg kelljen szüntetni, ha annak az a következménye, hogy a végrehajtási eljárás alatt az adós részéről elidegenített ingatlan e miatt végrehajtási árverés útján már nem értékesíthető, és így az időközben szerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.
Ebből következően a Csődtv. 38. § (1) bekezdésének helyes – és az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal összhangban álló – értelmezése szerint, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre ruházza át és a tulajdonosváltozás bejegyzésére csak a végrehajtási jog bejegyzését követően kerül sor, akkor az átruházott vagyonra folytatott végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.
A végrehajtási joggal terhelt ingatlan árverési értékesítéséből befolyt vételár további sorsát illetően a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ilyen összeg felosztására vonatkozó rendelkezései és a Csődtv. 31. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak nem adnak egyértelmű választ. Azok összevetéséből és együttes értelmezéséből azonban az tűnik levezethetőnek, hogy az értékesítésből befolyt vételárat – hasonlóan a felszámolás kezdő időpontjában a korábbi végrehajtási értékesítésből már befolyt összegekhez – a felszámolónak kell átadni. A jogegységi tanács azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérdés megnyugtató rendezése és az értelmezési nehézségek feloldása elsősorban jogalkotás útján oldható meg.
Mindezekre figyelemmel a jogegységi tanács úgy foglalt állást, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a felszámoló a végrehajtó által a még nem értékesített, de időközben az adós részéről a végrehajtási eljárás során átruházott ingatlan értékesítésére nem jogosult. A végrehajtási jog ugyanis a végrehajtó által gyakorolható, ezért a végrehajtási eljárás alatti további jogszerzés bejegyzésének a hatálya a végrehajtó eljárásának az eredményétől függ, így csak a végrehajtási árverési vevő tulajdonjoga bejegyzése esetén lehet törölni a korábbi feltételes tulajdonszerzésen alapuló bejegyzéseket.
Szerző: Bodzási Balázs
A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítéléséről
