A Kúria szerint ha a védirat a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor ítéletének indokolásában számot kell adnia arról, hogy a perakadály miért nem áll fenn.
A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott
A Kúria szerint a könyvvizsgáló IFRS minősítésének és kibocsátói minősítésének visszavonása az Ákr. 103. § (4) bekezdése szempontjából egyéb jogkövetkezménynek minősül, míg a figyelmeztetés a jogszerű állapot helyreállítása körébe tartozik.
A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli visszavonására és módosítására nyitva álló egy éves határidő jogi természetével foglalkozott végzésében
A Kúria szerint a hatósági döntés módosítására vonatkozó egy éves határidőn belül a hatóságnak csupán a döntés közlése iránt kell intézkedne, az azonban nem feltétel, hogy a döntés e határidőn belül közlésre is kerüljön.
A Kúria az objektív felelősségen alapuló közigazgatási szankciók jellemzőivel foglalkozott ítéletében
A Kúria szerint az objektív közigazgatási jogi felelősség lényege, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától.
A Kúria a közigazgatási perbeli hivatalbóli vizsgálat eljárási szabályait értelmezte
Hivatalbóli vizsgálat elrendelése esetén a bíróságnak követnie kell a Kp. által meghatározott eljárásrendet, ítéletében pedig számot kell adnia a hivatalbóli vizsgálat szükségességének indokairól.
A Kúria a közigazgatási perbeli hivatalbóli vizsgálat eljárási szabályait értelmezteTovább
A Kúria a szakhatósági állásfoglalás és a „szakmai vélemény” elhatárolásával foglalkozott az idegenrendészeti eljárások kontextusában
A Kúria szerint, ha a rendőrségnek a harmadik országbeli állampolgár közbiztonságra vonatkozó veszélyessége tekintetében adott véleménye nem minősül szakhatósági állásfoglalásnak, azt az alperesnek érdemben értékelnie kell határozatában.
A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében
A Kúria azt vizsgálta, hogy a médiatartalom-szolgáltató vezető tisztségviselője ügyfélnek minősül-e, ha a médiahatóság az ismételt jogsértésre figyelemmel őt is bírsággal sújtja.
A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletébenTovább
A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására
A Kúria szerint hatósági eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására nincs törvényes lehetőség, ezért az arra irányuló kérelem visszautasítása jogszerű.
A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte
Fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetén csak akkor kerülhet sor hivatalbóli bizonyításra, ha van olyan kereseti kérelem, amely az ő érdekeit veszélyeztető jogsérelmet állít.