Bejegyzések

Az emberkereskedelem keretében az „elszállásolás” elkövetési magatartásának kiterjesztő értelmezését adja a Kúria felülvizsgálati végzése

A jogeset lényegi kérdése, hogy az emberkereskedelem (és…

A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria

A hamis tanúzás miatt folyt büntetőügyben azt a jogkérdést…

A Kúria által hivatkozott joghézag nyomán módosul a Büntető Törvénykönyv

2022. március 1-től a büntetés korlátlan enyhítésének egyes bűncselekmények esetében való alkalmazása a bűnszervezet esetén is kizárt lesz.

A letartóztatás és a bűnügyi felügyelet viszonyát elemezte a Kúria az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban

A BH2022. 8. számon publikált határozat a szökés veszélyét mint a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének okát vizsgálja, a bűncselekmény tárgyi súlya mellett további körülmények figyelembe vételével

A terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének tényállását értelmezte a Kúria

A BH2022. 5. számon közzétett eseti döntés a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) és a terrorcselekménnyel fenyegetés (Btk. 316. §) elhatárolására vonatkozó korábbi, helytelen gyakorlatot írja felül.

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot

A határozat a jogos védelmi elhárító cselekmény más érdekében történő kifejtését az alapjog védelmi köréből kirekeszti.

Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése

A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.

A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről

A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.

A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt

Amennyiben harmadik személy a gazdasági társaságnak szerződésszegéssel vagy más magatartással a társasági vagyon terhére hátrányt okoz, a társasági vagyon értékvesztése miatt a gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kártérítési igényt a harmadik személlyel szemben arra hivatkozással, hogy a társasági részesedésében (üzletrészében) – amely a saját vagyonának a része – is értékvesztés (kár) következett be. Önmagában az, hogy a Ptk. megteremtette a társaság és a tag külső és belső felelősségi viszonyait rendező szabályrendszert, nem jelenti azt, hogy a tag mint a társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa a társaság engedményező nyilatkozata nélkül a társaságot ért kárt saját jogán érvényesítheti.

Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés

A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással. Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.