A Kúria ebben a jogegységi határozatában a vagyonelkobzás összegszerűségét érintő kérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyongyarapodásának megakadályozása, tehát annak a tényleges vagyonnak az elvonása, amely bűncselekményből származik. Az a vagyonnövekmény, amivel az elkövető a sértettnek később visszaadott vagyontárgy továbbértékesítése révén a bűncselekménnyel összefüggésben gazdagodott, ennek az összegnek az erejéig vagyonelkobzás alá esik.
Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálata
A Kúria ebben a jogegységi határozatban a terhelt büntethetőségének elévülését érintő – az ítélkezési gyakorlatot megosztó – lényeges kérdésben foglalt állást. A Kúria szerint a támadott határozat jogerőre emelkedése és a hatályon kívül helyezést kimondó felülvizsgálati határozat között eltelt idő a büntethetőséget megszüntető elévülés szempontjából releváns. Helytelenek voltak azok a bírói határozatok, amelyek ezt az időt a végrehajtást kizáró elévülés körébe sorolták.
Felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálataTovább
A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosítása
Ebben az ügyben az ítélőtábla, majd a Kúria a harmadfokú eljárás alapját képező, a bűnösség körét érintő eltérő döntés jelentését értelmezik.
A másodfellebbezés lehetőségének törvénysértő biztosításaTovább
Az összbüntetés tárgyában hozott ítélet vagy végzés nem ügydöntő határozat, így felülvizsgálat tárgya nem lehet
A Kúria ebben a határozatában a felülvizsgálat körébe vonható ügydöntő határozat fogalmát értelmezte.
Vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége felszámolási eljárás esetén
A Kúria szerint nem alapozza meg a vezető tisztségviselő felelősségét önmagában az, ha az adós a gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja, amennyiben észszerűtlen kockázatot nem vállal.
Vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelőssége felszámolási eljárás eseténTovább
Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása
A Kúria megállapította, hogy a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának érvényességét nem teszi jogszerűtlenné önmagában az tény, hogy a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat – a felmondás hatályosulásának idejeként – a felmondó nyilatkozat közjegyző általi rögzítése és kézbesítése előtti időpontot tüntet fel.
A szerződés és az arról kiállított okirat joghatásainak elhatárolása
A Kúria hangsúlyozta, hogy a szerződés és az arról kiállított okirat jogi hatása nem azonos.
A szerződés és az arról kiállított okirat joghatásainak elhatárolásaTovább
Részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztése
A Kúria szerint a részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelmet a határidő lejártát követően is előterjesztheti az értékpapír-számlavezető, illetve maga a részvényes is.
Részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztéseTovább
Társasági szerződést módosító taggyűlési határozat bírósági ítélettel történő hatályon kívül helyezése
A Kúria szerint a társaság és a tagok közötti jogvitában a cégjegyzéki adatok jellemzően nem ügydöntő jelentőségűek.