A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a bérbeadót megillető törvényes zálogjogra vonatkozó törvényi rendelkezéseket értelmezte.
Jelentős változások a büntetőjogi vagyoni igények biztosításában és érvényesítésében
A Csődtörvény és a Be. január 1-jén hatályba lépő módosítása alapjaiban alakítja át a felszámolási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolatát.
Jelentős változások a büntetőjogi vagyoni igények biztosításában és érvényesítésébenTovább
Az Európai Bíróság állásfoglalása a fogyasztói kölcsönszerződésnek a késedelmi és az ügyleti kamatok halmozódását előíró feltételéről
A 93/13/EGK irányelv nem alkalmazható olyan tagállami rendelkezésre, amely alapján a fogyasztó a kölcsön lejárat előtti megszűnése esetén nem kötelezhető a megszűnés időpontja és a kölcsön tényleges visszafizetése közötti időszak alatt ügyleti kamatokat fizetni, amennyiben a szerződés értelmében fizetendő késedelmi kamatok és más szerződéses kötbér lehetővé teszik a hitelező által ténylegesen elszenvedett kár megtérítését.
Az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülmények
A munkavállaló alkoholszondás ellenőrzése, a pozitív eredmény munkajogi következményeiről történt tájékoztatás önmagában nem minősül olyan magatartás tanúsításának, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Mindez nem tekinthető az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülménynek.
Az azonnali hatályú felmondás mint a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét az Mt. 64. § (2) bekezdése alapján a nyilatkozattevőnek kell bizonyítania.
Az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülményekTovább
A 15 napos időköz törvényi előírása és a megfelelő tartalmi előkészítés az egyesület döntéshozó szerve szabályszerű összehívásának együttes garanciái
Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésében a napirend tartalmi előkészítésére és közlésére vonatkozó követelménynek is teljesülnie kell. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után alakíthassák ki.
A jogellenesség fogalmának egyes értelmezési kérdései
A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. Polgári jogilag nem minden, az adott ágazatra vonatkozó jogszabály előírásait sértő magatartás jogellenes, hanem ezek közül csak az, amely kárt is okoz. A Ptk. a jogellenes károkozást tiltja, kártérítési felelősség a jogellenes károkozáshoz kapcsolódik.
A megtérítési igény jogi természete
A Fővárosi Ítélőtábla a hitelezőnek teljesítő (fizető) kezest a főadóssal szemben megillető megtérítési követelés jogi természetét vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a kezest megillető megtérítési igény nem szerződésből, hanem a törvény rendelkezéséből fakad. Az ilyen követelésre alapozott kérelem alapján nem állapítható meg a főadós fizetésképtelensége és nem rendelhető el felszámolás a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
A szóbeli végrendelet tételének törvényi feltételei
A szóbeli végrendelet kivételes jogintézmény. Tételének törvényi feltétele egyrészt az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállása, másrészt az, hogy e helyzet írásbeli végrendelet tételét kizárja. A szóbeli végrendelet két törvényi feltételének a végrendelkezés idején együttesen, vagyis egyidejűleg és egymás mellett valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolja.
A szóbeli végrendelet tétele anyagi jogi feltételei fennállásának bizonyítása – a felek jogállásától függetlenül – azt a felet terheli, aki a szóbeli végrendelet alapján örökölni kíván.
A sérelemdíj funkciója
A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése is. A Ptk.-ból következően a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat. A sérelemdíj funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása.