Bejegyzések

Jelentős változások a büntetőjogi vagyoni igények biztosításában és érvényesítésében

A Csődtörvény és a Be. január 1-jén hatályba lépő módosítása alapjaiban alakítja át a felszámolási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolatát.

Az Európai Bíróság állásfoglalása a fogyasztói kölcsönszerződésnek a késedelmi és az ügyleti kamatok halmozódását előíró feltételéről

A 93/13/EGK irányelv nem alkalmazható olyan tagállami rendelkezésre, amely alapján a fogyasztó a kölcsön lejárat előtti megszűnése esetén nem kötelezhető a megszűnés időpontja és a kölcsön tényleges visszafizetése közötti időszak alatt ügyleti kamatokat fizetni, amennyiben a szerződés értelmében fizetendő késedelmi kamatok és más szerződéses kötbér lehetővé teszik a hitelező által ténylegesen elszenvedett kár megtérítését.

Az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülmények

A munkavállaló alkoholszondás ellenőrzése, a pozitív eredmény munkajogi következményeiről történt tájékoztatás önmagában nem minősül olyan magatartás tanúsításának, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Mindez nem tekinthető az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülménynek. Az azonnali hatályú felmondás mint a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét az Mt. 64. § (2) bekezdése alapján a nyilatkozattevőnek kell bizonyítania.

A 15 napos időköz törvényi előírása és a megfelelő tartalmi előkészítés az egyesület döntéshozó szerve szabályszerű összehívásának együttes garanciái

Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésében a napirend tartalmi előkészítésére és közlésére vonatkozó követelménynek is teljesülnie kell. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után alakíthassák ki.

A jogellenesség fogalmának egyes értelmezési kérdései

A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. Polgári jogilag nem minden, az adott ágazatra vonatkozó jogszabály előírásait sértő magatartás jogellenes, hanem ezek közül csak az, amely kárt is okoz. A Ptk. a jogellenes károkozást tiltja, kártérítési felelősség a jogellenes károkozáshoz kapcsolódik.

A megtérítési igény jogi természete

A Fővárosi Ítélőtábla a hitelezőnek teljesítő (fizető) kezest a főadóssal szemben megillető megtérítési követelés jogi természetét vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a kezest megillető megtérítési igény nem szerződésből, hanem a törvény rendelkezéséből fakad. Az ilyen követelésre alapozott kérelem alapján nem állapítható meg a főadós fizetésképtelensége és nem rendelhető el felszámolás a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján.

A szóbeli végrendelet tételének törvényi feltételei

A szóbeli végrendelet kivételes jogintézmény. Tételének törvényi feltétele egyrészt az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállása, másrészt az, hogy e helyzet írásbeli végrendelet tételét kizárja. A szóbeli végrendelet két törvényi feltételének a végrendelkezés idején együttesen, vagyis egyidejűleg és egymás mellett valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolja. A szóbeli végrendelet tétele anyagi jogi feltételei fennállásának bizonyítása – a felek jogállásától függetlenül – azt a felet terheli, aki a szóbeli végrendelet alapján örökölni kíván.

A sérelemdíj funkciója

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése is. A Ptk.-ból következően a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat. A sérelemdíj funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása.

A bíróságnak csak a tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie

A bíróságnak csak abban az esetben van lehetősége a szerződés érvénytelenségét, illetve hatálytalanságát hivatalból észlelnie mind a peres eljárásban, mind pedig a nemperes felszámolási eljárásban, amennyiben annak ténye a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan, egyértelműen megállapítható. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen és kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a kérelemben megjelölt követelés alapjául szolgáló szerződés semmisségét, akkor erre hivatkozással az adós az általa egyébként határidőben nem vitatott és esedékes tartozása miatti fizetésképtelenségének a megállapítását nem háríthatja el.

Az EUB a fogyasztói hitelképesség előzetes vizsgálatára irányuló hitelezői kötelezettséggel kapcsolatban értelmezte a 2008/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit

Az Európai Bíróság szerint a fogyasztói kölcsönszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó hitelképességének a hitelező általi vizsgálata egy olyan kötelezettség, amely arra irányul, hogy felelősséget rójon a hitelezőre, és el lehessen kerülni azt, hogy nem hitelképes fogyasztónak kölcsönt nyújtsanak. A hitelképesség előzetes vizsgálatára irányuló kötelezettség alapvető jelentőséggel bír a fogyasztók számára, mivel a fogyasztók túlzott eladósodás és fizetésképtelenség kockázatával szembeni védelmét célozza.