Bejegyzések

Jóerkölcsbe ütközik a szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket előíró ingatlan-adásvételi előszerződés
A szerződésnek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással.
Az üzletszerűen lakásértékesítéssel foglalkozó, vállalkozó felperes és a fogyasztó alperes által kötött ingatlan-adásvételi előszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik amiatt, hogy a szerződéses gyakorlatban példátlanul rövid határidőn – 5 naptári napon – belül esedékes végleges szerződéskötés elmaradása esetére szokatlanul súlyos jogkövetkezményeket, az ingatlan bruttó vételára 50%-át meghaladó összegű foglalót és meghiúsulási kötbért ír elő.

A kényszertörlési eljárás új szabályai
A jogalkotó a 2021. július 1-én hatályba lépett 2021. évi LXX. törvénnyel újraszabályozta a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Ezt az eljárást 2012. március 1-jétől a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116-118/D. §-ai szabályozzák.
Az alábbiakban a 2021. július 1-től hatályos új szabályozás főbb rendelkezéseit tekintjük át.

Az írásba foglalás fogalma ingatlan adásvételi szerződés esetén
Az ingatlan adásvételi szerződés, valamint annak módosítása érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti, az érvényességnek sem az ügyvédi ellenjegyzés, sem pedig a teljes bizonyító erejű magánokirati forma nem feltétele. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (3) bekezdése az ellenjegyzést csak a tulajdonjog változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez követeli meg.

Az osztályos egyezség egyes értelmezési kérdései
A szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékaránytalanságára alapított objektív jellegű megtámadási ok a Ptk. 6:98. § (1) bekezdéséből is kitűnően a szolgáltatás és ellenszolgáltatás relációjában értelmezhető, az azok közötti feltűnően nagy aránytalanság esetén alkalmazható jogvédelmi eszköz. Az értékegyensúly megbomlása csak akkor állapítható meg, ha egy adott szolgáltatással szemben más, azzal nem egyenértékű ellenszolgáltatás áll. Ez azonban a közjegyző előtt hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségre nem alkalmazható. Osztályos egyezség esetén ugyanis nincs olyan szolgáltatás és azzal nem áll szemben olyan ellenszolgáltatás, amelynél az értékegyensúly megbomlása megállapítható lenne. Hagyatéki vagyon örököstársak között történő elosztása folytán nem keletkezik sem szolgáltatás, sem ellenszolgáltatás.

Adhat-e meghatalmazást a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatainak ellátására?
A Fővárosi Ítélőtábla szerint a jogi személy (gazdasági társaság) vezető tisztségviselője ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselőnek személyesen kell meghoznia az ügyvezetés körébe tartozó döntéseket, így arra nincs lehetőség, hogy az ügyvezetési feladatai ellátására másnak meghatalmazást adjon. A vezető tisztségviselő nem adhat meghatalmazást arra, hogy a meghatalmazottak az ügyvezetés körébe tartozó jognyilatkozatokat tegyenek.

A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői
A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.

A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt és a képzési szerződést érintő egyes kérdések értelmezése a Ptk. rendelkezéseinek tükrében
A Kúria az ítéletében a felsőoktatási hallgatói jogviszony, illetve képzési szerződés jogi jellegének megítélése-, a felsőoktatási intézményt terhelő kártérítési felelősség-, valamint a károsulttól a kárenyhítés körében elvárható kötelezettség kérdéseit érintően foglalt állást.

A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal
Önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. A közlés során úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A végrendeletet részben vagy egészben nyomtatott betűkkel is alá lehet írni
A Kúria szerint az „aláírás” fogalmát a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni: az aláírás az örökhagyó személyének az azonosítására szolgál és közömbös, hogy az örökhagyó a nevét hogyan – akár nyomtatott betűkkel – írja le.

A biztosítéki céllal alapított önálló zálogjoghoz kapcsolódó kérdésekről
A Kúria 2/2021. számú PJE határozata a régi Ptk. önálló zálogjogra vonatkozó rendelkezését értelmezte.
