Bejegyzések

A tartozásátvállalás és a tartozáselvállalás értelmezési kérdései

Ha a jogosult hozzájárulásával egy harmadik személy átvállalta a kötelezett tartozását, a jogosult a kötelezettől a tartozás visszafizetését már nem követelheti. A tartozásátvállalás a kötelezetti pozícióban alanyváltozáshoz vezet, így a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

A Ptk. beszámításra vonatkozó szabályainak értelmezése

A Kúria szerint a végrehajtható okiraton kívül csak a bíróság vagy a közjegyző előtt kötött egyezséget, illetve az olyan közokiratot lehet figyelembe venni a beszámítás során, amely önmagában, a jogosult kérelmére végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgálhat.

Az elbirtoklási igény érvényesítésének feltételei

Ha az elbirtoklásra az elbirtokolt ingatlannak a szomszédos ingatlanhoz csatolásával kerül sor, akkor az elbirtoklási igényt csak a szomszéd ingatlan mindenkori tulajdonosa érvényesítheti. Ha az elbirtokló az elbirtoklási idő leteltét követően az ingatlanát értékesíti, akkor perbeli legitimációval már nem rendelkezik. Az elbirtoklási igény érvényesítésére a régi és az új tulajdonos közötti, erre vonatkozó megállapodás alapján az új tulajdonos jogosult.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltételei

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltétele, hogy két olyan tanú írja alá a végrendeletet, akik alkalmasak a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására. Ha az egyik tanú erre alkalmatlan, akkor ez önmagában a végrendelet érvénytelenségét vonja maga után, függetlenül attól, hogy erre a másik végrendeleti tanú alkalmas volt-e vagy sem.

A sajtó-helyreigazítási kérelem írásbeliségének értelmezési kérdései

A Fővárosi Ítélőtábla egy újabb, a korábbi joggyakorlattól jelentősen eltérő döntése szerint az a jognyilatkozat (sajtó-helyreigazítási kérelem) is írásbelinek minősül, amelyet az érintett e-mail csatolmányként, aláírva és szkennelve továbbít, és amelyet keltezéssel ellátott.

Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése

A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.

A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről

A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.

A sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazítás iránt perelhető sajtószervnek

Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. Ugyanakkor a bíróság nem mellőzheti a megfelelő alperes perbe vonása iránti hiánypótlási felhívást, és ezt követően utasíthatja csak vissza a keresetlevelet.

Ha a jogi képviselőnek a fél nevében tett tényállítása személyiségi jogot sért, azért a fél és nem a jogi képviselő tartozik felelősséggel

Az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját: ha a képviselő a képviselet kereteit nem lépi túl, akkor magatartása nem valósít meg személyiségi jogsértést, illetve személyiségi jogsértés nem róható a terhére.

A gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kárigényt harmadik személlyel szemben a társasági vagyon értékvesztése miatt

Amennyiben harmadik személy a gazdasági társaságnak szerződésszegéssel vagy más magatartással a társasági vagyon terhére hátrányt okoz, a társasági vagyon értékvesztése miatt a gazdasági társaság tagja nem érvényesíthet kártérítési igényt a harmadik személlyel szemben arra hivatkozással, hogy a társasági részesedésében (üzletrészében) – amely a saját vagyonának a része – is értékvesztés (kár) következett be. Önmagában az, hogy a Ptk. megteremtette a társaság és a tag külső és belső felelősségi viszonyait rendező szabályrendszert, nem jelenti azt, hogy a tag mint a társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa a társaság engedményező nyilatkozata nélkül a társaságot ért kárt saját jogán érvényesítheti.