Jogélet

Az online zaklatás elleni hatékonyabb fellépés érdekében módosították a német Büntető Törvénykönyvet

A 2021. október 1-jén hatályba lépett StGB-novella a zaklatás tényállásába új, a „cyberstalking” jelenséget körülíró alakzatokat iktatott.

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot

A határozat a jogos védelmi elhárító cselekmény más érdekében történő kifejtését az alapjog védelmi köréből kirekeszti.

Második alkalommal jelentkezik a strasbourgi podcast

Két strasbourgi témáról számol be hallgatóinknak Pap Dániel,…

Az adóhatóságnak a megfelelő ügyintézés elvét követve, kellő gondossággal kell tájékoztatni az adóalanyt az adóvisszatérítés érdekében

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatal keretében állapította meg, hogy a magyar adóhatóságot terheli a megfelelő ügyintézés elve és kellő gondossággal kell eljárnia.

A kölcsönös elismerés elve alól kivétel-e, ha a végrehajtó hatóság nem ért egyet a határozatot kibocsátó hatóság által alkalmazott jogi minősítéssel?

Az EUB az ítéletében egy magyar ügy kapcsán az egyik tagállamban elkövetett közlekedési szabálysértés esetén kiszabott szankció másik tagállambeli végrehajthatóságának kérdésében foglalt állást.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel egyenértékű, ha legalább negyven év eltelte szükséges a feltételes szabadságra bocsátáshoz

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban negyven év elteltével szabadulhat az elítélt.

Döntött a belga alkotmánybíróság: a szólásszabadság nevében nincs többé felségsértés Európában!

A belga alkotmánybíróság szerint a szólásszabadság védelmével ellentétes és aránytalanul súlyos az uralkodót sértő megjegyzésekre vonatkozó, történetileg fennmaradt büntetőjogi szabályozás.

Célokról, eszközökről, módszerekről és kihívásokról – Az alapjogi bíráskodás módszertani kérdései

2021. október 27-én online konferencia került megrendezésre, amelyen Tóth J. Zoltán moderálása mellett Sulyok Tamás (AB) és Paczolay Péter (EJEB) beszélgettek az alapjogi bíráskodás egyes kérdéseiről, tekintettel az AB és az EJEB eljárása közötti különbségekre is. A rendezvényen elhangzottakról összefoglaló készült.

Fejlemények a jogállamisági mechanizmus elleni magyar-lengyel kereset ügyében

Sorozatunk következő adásában Lehóczki Balázs, az Európai…

A bírák áthelyezése sértheti a függetlenség elvét

Az EUB szerint sértheti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha a bírót saját belegyezése nélkül másik bíróságra vagy ugyanazon bíróság másik kollégiumába helyezik át.