Jogélet
Ön itt áll: / Jogélet

Indul a Magyar Jogász Egylet podcastja

Hiánypótló kezdeményezésként indítja útjára online…

Ki nyújthat konzuli védelmet egy kettős állampolgárnak? – az EJEB végzése az Aarrass v. Belgium ügyben

Az EJEB Ali Aarrass, belga és marokkói kettős állampolgár azon kérelmét, amely szerint Belgium megsértette az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkét elfogadhatatlannak nyilvánította.

A faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezmény az új „Jolly Joker” a poszt-szovjet térségben?

Az elmúlt években népszerű lett az 1965. évi, faji megkülönböztetés elleni nemzetközi egyezmény megsértésére hivatkozással államok közötti peres eljárást kezdeményezni a Nemzetközi Bíróság előtt.

Meghívó az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában című tudományos konferenciára

Október 20-án kerül megrendezésre a Magyar Jogász Egylet Jogtörténeti, Római Jogi és Egyházjogi Szakosztályának közreműködésével az 1861. évi Országbírói Értekezletről szóló tudományos konferencia.

Veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás módosítja a Be.-t az Alkotmánybíróság 10/2021. (IV. 7.) AB határozatát követően

Az elsőfokú ítélet előtti, négy éven túli letartóztatás ex lege megszűnését a veszélyhelyzetre hivatkozással hosszabbítja meg az 543/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet.

Nem ütköznek uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései

Az Európai Bíróság szerint nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely a fogyasztóval kötött kölcsönszerződéseket illetően semmisnek nyilvánítja az árfolyamrésre vonatkozó, tisztességtelennek tekintett kikötést, és arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy e kikötést a nemzeti jog olyan rendelkezésével váltsák fel, amely hivatalos árfolyam alkalmazását írja elő. Nem ellentétes a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével az sem, ha ennek során a nemzeti bíróság nem adhat helyt az érintett fogyasztó azon kérelmének, amely a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének a megállapítására irányul, feltéve, hogy ha az eljáró bíróság meg tudja állapítani, hogy a nemzeti jogszabályban előírt intézkedések megtétele valóban lehetővé teszi azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben az érintett fogyasztó e tisztességtelen kikötés hiányában lett volna. Ennek során a jogszabály által a fogyasztó részére történő kötelező reparációra is figyelemmel kell lenni. Mindezek alapján nem ütközik az uniós jogba a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény) 3. § (1) és (2) bekezdése.

Az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény érvényesítésére vonatkozó szabályok értelmezése

A Kúria ítéletében az elővásárlási jog megsértésével összefüggő egyes szabályokat értelmezte.

A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről

A Kúria jogegységi tanácsa azt az elvi jelentőségű kérdést vizsgálta, hogy a szerződésátruházással kapcsolatos vitás kérdések megítélése során a Ptk.-nak a szerződésátruházást jogutódlásként szabályozó, vagy a Ptké.-nek a szerződésátruházást a szerződés megújításaként (novációként) kezelő rendelkezését kell elsődlegesen alkalmazni.