Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.
Az indítványozó internetes hírportálja felületén megjelentette az eljárás alapjául szolgáló cikket három testvérről, akik a sajtó nyilvánossága előtt támogatásukról biztosítanak egy polgármestert, majd a cikk feltárta e személyek háttérét, vélt vagy valós befolyását, üzleti kapcsolatrendszerét. E vonatkozásban fontos a határozatban szereplő következő megállapítás: „Azt a kérdést, hogy a közlés a társadalmi vitához járul-e hozzá, a közlés témája és nem valóságtartalma alapján kell megítélni. Az, hogy a bíróság értékelése szerint a közlés tartalma „konteo”, nem lehet érv a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozására. Az Alaptörvény IX. cikke kiüresedne, ha a közlés tartalma szerint kellene megítélni, hogy vonatkozik-e rá a magasabb szintű védelem; ilyenkor ugyanis a preferált vélemény védettebbé válna, mint az a vélemény, amit a jogalkalmazó igaztalannak tart.”
A továbbiakban az AB az indítványozó hírportálon megjelent cikkben közölt fényképfelvételek kérdését vizsgálta, amelyek felhasználásához az érintettek nem járultak hozzá, s így bírósághoz fordultak. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az indítványozó megsértette a felperesek képmáshoz való jogát, kötelezte az indítványozót a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, valamint elégtétel adásaként közlemény megjelentetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok jogértelmezése sértette a véleménynyilvánítási szabadságának gyakorlását és tényleges érvényesülését. Nézete szerint a bíróságok figyelmen kívül hagyták, illetve tévesen értékelték az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos azon határozatát, amely megállapította, hogy a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólalók valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtették ki a nézeteiket.
Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte, hogy „az alkalmankénti közszereplés nem tesz közszereplővé”, illetve hogy a képmás nyilvánosságra hozatala jogszerűségének megállapításához nemcsak az ilyen közszereplők hozzájárulás szükséges, de a közszereplés „tárgyi összefüggésben” kell álljon azon fényképfelvételekkel, amelyeket ilyen alkalmankénti, közhatalmat nem gyakorló közszereplők esetében nyilvánosságra hoznak. „A hozzájárulás alóli kivétel akkor igazolható, ha a felvétel és a közszereplés között kapcsolat teremthető, és mind a felvétel készítése, mind nyilvánosságra hozatala összefügg a közszerepléssel.” Ezen „összekapcsolhatósági teszt” alapján az AB kimondta, hogy az ügyben érintett felvételek egy korábbi közvitához kapcsolódtak, ugyanakkor e korábbi közszereplése nem függött össze a tényállás alapjául szolgáló közléssel, amelyben a felvételek közzétételének célja pusztán az illusztráció volt. Így nem állapítható meg, hogy sértené az Alaptörvényt a bíróságoknak az a döntése, amely a fényképfelvétel közlését a nem közhatalmat gyakorló érintett (közszereplő) hozzájárulásához köti az olyan esetekben, amikor a felvétel nem kapcsolódik ahhoz a közszerepléshez, amiről a közlés szól. Az Alkotmánybíróság így az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.
Szerző: Sulyok Márton
Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest