A Kfv.IV.37.504/2022/4. számú eseti döntés tényállása szerint a felperes és egy perben nem álló gazdasági társaság között polgári jogvita alakult ki a perbeli ingatlan tulajdonjoga kapcsán. A polgári bíróság ítéletével megkereste az ingatlanügyi hatóságként eljáró alperest a felperes tulajdonjogának törlése és a gazdasági társaság tulajdonjogának bejegyzése érdekében. A felperes ezt követően az ingatlanon fennálló társasház megszüntetése és tulajdonjogának bejegyzése, majd az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez, aki azt széljegyezte, és tájékoztatta a felperest, hogy beadványainak elintézést függőben tartja. A polgári bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az alperes a gazdasági társaság tulajdonjogát bejegyezte, majd végzésével a felperes társasház megszüntetése és tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmét visszautasította, az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét pedig elutasította.
A felperes keresettel támadta az alperesi végzést.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevél felterjesztését követően több intézkedést is tett. Egyfelől, tájékoztatta a feleket, hogy három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, másrészt értesítette a gazdasági társaságot a perbelépés lehetőségéről, végül pedig tájékoztatta a feleket arról is, hogy a jogvitát egyszerűsített perben, és a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálja el. Egyúttal felhívta a feleket, hogy amennyiben további nyilatkozatokat, észrevételeket kívánnak előterjeszteni, azt a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyék meg. A bíróság ugyanakkor az alperes védiratát nem küldte meg a felperes részére.
Az elsőfokú bíróság tárgyaláson kívül hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a bíróság az alperes védiratát nem küldte meg részére, ezzel megsértette a Kp. 77. § (5) bekezdésében foglaltakat, valamint a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát is.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A Kúria kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontja értelmében egyszerűsített pert kellett lefolytatnia, amelyet a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján helyesen bírált el tárgyaláson kívül. A Kúria ugyanakkor rámutatott, hogy a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás esetében sem mellőzheti a védirat alperessel való közlését. A bíróságnak ugyanis a Kp. 2. § (6) bekezdéséből, valamint a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogából is fakadó kötelezettsége annak biztosítása, hogy a felek minden kérelmet, nyilatkozatot, bizonyítékot megismerhessenek, hiszen csak így kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy azokra nézve nyilatkozatot is tehessenek. A Kúria álláspontja szerint a védirat közlésének elmaradása folytán sérültek a felperes garanciális jellegű, iratmegismeréshez és nyilatkozattételhez fűződő eljárási jogosultságai. A Kúria arra is rámutatott, hogy a felek szóbeli nyilatkozattétele, azaz tárgyalás nélkül zajló eljárásban az írásban előterjesztett beadványok, és az abban szereplő nyilatkozatok adják a jogvita kereteit, és képezik a döntés alapját.
E döntés rávilágít arra, hogy bár a Kp. – a Pp.-vel ellentétben – nem követeli meg a tárgyalási elv és a szóbeliség elvének teljeskörű érvényesülését, hiszen a Kp. 77. § széles körben teszi lehetővé az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, a bíróság eljárásának ilyen esetben is meg kell felelnie tisztességes eljáráshoz való alapjogból fakadó garanciális követelményeknek. Ilyen alapvető – és egyébként magától értetődő – követelmény, hogy az alperes perbeli védekezésének terjedelmét megszabó védiratot ebben az esetben is közölni kell a felperessel, sőt a per során a felek által benyújtott valamennyi érdemi nyilatkozatra vonatkozik, hogy a bíróságnak azokat a többi fél részére meg kell küldenie. Mindez persze a tárgyaláson elbírált ügyekre is igaz, de tárgyalás hiányában e követelménynek különösen nagy gyakorlati jelentősége van, hiszen – bíróság általi iratismertetés hiányában – a fél nem is feltétlenül szerez tudomást az ellenérdekű fél által tett nyilatkozat létéről, így kifogásolni sem tudja annak megküldésének elmaradását.
Szerző: Kárász Marcell
Hivatkozott döntés:
Kúria Kfv.IV.37.504/2022/4.
Az EJEB első női elnöke, Knowledge Sharing rendszer, BTS Holding kontra Szlovákia – megjelent podcastunk harmadik évadának legújabb adása!