A Kfv.I.37.781/2022/5. számú döntés releváns tényállása szerint a perbeli ingatlan tulajdonosa a felperes és testvére, míg édesapjuk haszonélvezeti joggal rendelkezik azon. A felperes és testvére földhasználati szerződést kötöttek édesapjukkal, amely alapján az édesapa a használat jogát átengedi a felperesnek. A szerződésben kikötötték, hogy a testvér az ingatlan használatára nem tart igényt, így azt teljes egészében a felperes használhatja.
A felperes a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából bejelentési adatlapot nyújtott be az alpereshez, aki hiánypótlási felhívást bocsátott ki. Ebben felhívta a felperest, hogy csatolja be a földhasználat megosztásáról szóló szerződést, az ezt alátámasztó hiteles szemle másolatot, valamint a többlethasználati megállapodást, ha a föld teljes területét használja. A felperes a hiánypótlásban foglaltaknak nem tett eleget, így az alperes az eljárást végzésével megszüntette.
A felperes keresettel támadta az alperes végzését, amelyben kifejtette, hogy az alperesnek a Fétv. alapján nem volt lehetősége a hiánypótlási felhívásban foglalt dokumentumok megkövetelésére.
Az elsőfokú bíróság a peres eljárás folyamán a Kp. 20. § (4) bekezdése alapján értesítette a tulajdonostárs testvért és a haszonélvező édesapát az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről, és a nyilatkozattételre a Kp. 21. § (1) bekezdése értelmében 15 napos határidőt biztosított. A végzés 2022. július 5. napján került kézbesítésre. Az elsőfokú bíróság ezt követően, 2022. július 14. napján hozott ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogszerűen követelte meg a hiánypótlásban foglalt dokumentumok benyújtását, így ennek elmulasztása folytán helytállóan döntött az eljárás megszüntetéséről.
A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben egyfelől sérelmezte azon ítéleti megállapításokat, amely szerint a hiánypótlási felhívásban foglaltak megkövetelése jogszerű volt. Ezen felül arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság 15 napos határidőt biztosított édesapja és testvére részére a perbelépési nyilatkozat megtételére, amely határidő – az ítélkezési szünet időtartamára tekintettel – csak 2022. augusztus 25. napján telt le. A bíróság ennek ellenére a határidő lejártát megelőzően, már 2022. július 14. napján meghozta ítéletét, amely folytán a haszonélvező édesapa a perbelépést – erre irányuló szándéka ellenére – nem tudta bejelenteni.
A Kúria végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
A Kúria kifejtette, hogy a jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelem a Kp. 121. § alapján akkor lehet alapos, ha az állított jogszabálysértés az ügy érdemére is kihatott. E körbe tartozik a garanciális jelentőségű jogszabályi rendelkezések megsértése, mint például az olyan alapjogsérelmek, amely folytán a fél perben való részvétele, illetve nyilatkozattételi jogának gyakorlása akadályozott. A Kúria szerint a felperes helyesen hivatkozott ilyen, az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre annak kapcsán, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatta ugyan az édesapát és a testvért az érdekeltkénti perbelépés lehetőségéről, és erre vonatkozóan nyilatkozattételi határidőt is biztosított, azonban e határidő lejártát megelőzően ítéletet hozott. Az elsőfokú bíróság ezen jogsértése azt eredményezte, hogy az erre jogosultak nem kerültek abba a helyzetbe, hogy perbelépési nyilatkozatukat megtegyék, és a perben ténylegesen részt vegyenek.
A Kúria kifejtette azt is, hogy a tisztességes eljárás követelménye olyan minőséget jelent, amelyet csak az eljárás egészének és valamennyi körülményének figyelembevételével lehet megítélni. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a Kp. 21. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határidő lejárta bevárásának elmulasztása olyan jogsértés, amely elzárta a tulajdonostársat és a haszonélvezőt a perbelépés lehetőségétől, amely folytán lényeges, a tisztességes eljárás követelményébe tartozó eljárási jogaikat nem tudták gyakorolni a perben.
A megismételt eljárásra adott instrukció szerint az elsőfokú bíróságnak ismételten tájékoztatnia kell a potenciális érdekelteket a perbelépés lehetőségéről, az eljárást befejező határozat meghozatalára azonban csak a perbelépési nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő lejártát követően van lehetőség.
Hivatkozott döntés: Kfv.I.37.781/2022/5.
Szerző: Kárász Marcell
Konferencia az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének szervezésében 6 kreditpontért