• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Ki kötelezhet egy légitársaságot kártalanítás megfizetésére?

A légi utasok jogainak védelmére létrejött nemzeti hatóság megítélhet kártalanítást az utasnak a járat késése miatt, azonban a döntés ellen meg kell adni a bírósághoz fordulás jogát mind a légitársaságnak, mind az utasnak.

2022-10-20

A lengyel nemzeti légitársaság, a LOT egyik menetrend szerint New Yorkból Budapestre tartó járata három órát meghaladó késéssel érkezett meg a magyar fővárosba. Az utasok közül néhányan a légi utasok jogairól szóló rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti hatósághoz fordultak, hogy kötelezze kártalanításra a légitársaságot.

A nemzeti hatóság megállapította a jelzett rendelet megsértését, ezért utasonként 600 eurós kártalanításra kötelezte a légitársaságot. A LOT viszont arra hivatkozott ebben a helyzetben, hogy a magyar nemzeti hatóság nem rendelkezik az ilyen kártalanításra vonatkozó hatáskörrel. Jogértelmezése szerint ilyen ügyben kizárólag a nemzeti bíróság illetékes, ezért a nemzeti hatóság határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt támadta meg.

Az Európai Unió Bíróságától ezt követően azt kérdezte a Fővárosi Törvényszék, hogy a légi utasok jogairól szóló rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság kötelezheti-e a kártalanítás megfizetésére a légitársaságot a rendelet megsértése miatt.

A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a rendelet nem kötelezi, de nem is tiltja meg a tagállamoknak, hogy ilyen hatáskört ruházzanak a nemzeti hatóságra. Vagyis a tagállamok feljogosíthatják az e rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti szervet arra, hogy az utasoknak járó kártalanítás megfizetésére kötelezze a légi fuvarozót. Ugyanakkor a Bíróság ítéletében kimondta azt is, hogy a légi utasoknak és a légi fuvarozóknak egyaránt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bíróság előtt keresetet indítsanak a fent említett szerv határozatával szemben.

Forrás: A Bíróság ítélete a C-597/20. sz. ügyben | LOT (A közigazgatási hatóság által előírt kártalanítás), ECLI:EU:C:2022:735

Írta: Szalai Anikó

További híreink

A Kúria a közérthetőség adóigazgatási eljárásokra irányadó alapelvi követelményét vizsgálta végzésében

Szakirányú továbbképzések – Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

A Kúria a tanúvallomás megtagadásának bűncselekmény elkövetésével összefüggő esetét vizsgálta a hatósági eljárások kontextusában

KODIFIKÁCIÓ ÉS HATÁLYOSULÁS – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban KONFERENCIA (BUDAPEST)

Földforgalmi aktualitások és a gazdaságátadás lehetőségei címmel tartottak agrár-szakjogi konferenciát szerdán Kisújszálláson

Új kommunikációs eszköz a Bíróságon – Podcast

Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben – kényszerintézkedés vagy sem?

Megjelent a Magyar Jog májusi száma

A Kúria a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének kérdéseit vizsgálta ítéletében

Previous Post: « A büntethetőségi életkorhoz kapcsolódó alkotmányossági vizsgálatot folytatott az Alkotmánybíróság
Next Post: Fejlődik az elektronikus ügyintézés az EJEB-nél »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in