Az Európai Bíróság a 2022. január 20-án meghozott ítéletében elutasította Románia keresetét, amelyben az kérte, hogy az EUB semmisítse meg a Bizottság azon határozatát, amellyel nyilvántartásba vette a Minority Safepack elnevezésű európai polgári kezdeményezést (EPK).
A Minority Safepack kezdeményezést 2013-ban indították civilek, amelynek a fő célja az, hogy az Unió számos új jogalkotási aktus elfogadásával növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét.
A Bizottság akkor elutasította az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételét azzal az indokkal, hogy az kívül esik azon a hatáskörén, amely alapján uniós jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjeszthet elő. Az EPK szervezői megtámadták a Bizottság határozatát az EU Törvényszéke előtt, amely 2017-ben ítéletével meg is semmisítette a Bizottság elutasító határozatát. A Törvényszék szerint a Bizottság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A Bizottság röviddel ezután az EPK-t részlegesen nyilvántartásba vette.
A nyilvántartásba vevő határozatot azonban Románia támadta meg, kérve annak megsemmisítését. 2019-ben a Törvényszék elutasította Románia keresetét, amely azonban fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. A Bíróság ítéletében egyetértett a Törvényszékkel, miszerint az uniós jogi aktusok, amennyiben érvényes jogalapra támaszkodnak, irányulhatnak az Unió értékeinek, így a kisebbségi jogok, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására. Ezzel még az EU alapját képező értékek nincsenek összekeverve az EU konkrét céljaival, és nincs kiterjesztve az EU hatásköre olyan mértékben, hogy az EU jogalap nélkül is elfogadhatna jogi aktusokat az EU értékei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.
Az Európai Unió területén körülbelül ötven millió ember tartozik a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek körébe és a Minority Safepack kezdeményezés fő célja, hogy a koppenhágai kritériumokban is szereplő kisebbségi jogok védelme biztosítva legyen ezek személyek számára. Ennek keretében – többek között – kérik, hogy az EU biztosítson támogatási programokat a kis régiókban élő, kisebbségi nyelvet beszélő egyének és nyelvi közösségek számára, állítson fel egy nyelvi sokféleségi központot, biztosítsa az egyenlő bánásmódot, biztosítson szolgáltatói és hozzáférési szabadságot az audiovizuális tartalmakhoz a kisebbségi régiókban.
(Az ügy előzményeiről korábbi cikkeinkben is hírt adtunk:
Forrás: C-899/19. P. sz. ügy, Románia kontra Bizottság, 2022. január 20. ECLI:EU:C:2022:41
Szerző: Szalai Anikó
Folytatódik a KözigKedd