• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Lezárult a Minority Safepack évek óta tartó hányattatása az EU szervei előtt

Az EUB elutasította Románia keresetét a Bizottságnak – a Minority Safepack kezdeményezés nyilvántartásba vételét elrendelő – határozata megsemmisítése iránt.

2022-02-03

Bizottság EUB Jogalkalmazás Jogélet Külföld Minority Safepack

Az Európai Bíróság a 2022. január 20-án meghozott ítéletében elutasította Románia keresetét, amelyben az kérte, hogy az EUB semmisítse meg a Bizottság azon határozatát, amellyel nyilvántartásba vette a Minority Safepack elnevezésű európai polgári kezdeményezést (EPK).

A Minority Safepack kezdeményezést 2013-ban indították civilek, amelynek a fő célja az, hogy az Unió számos új jogalkotási aktus elfogadásával növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét.

A Bizottság akkor elutasította az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételét azzal az indokkal, hogy az kívül esik azon a hatáskörén, amely alapján uniós jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjeszthet elő. Az EPK szervezői megtámadták a Bizottság határozatát az EU Törvényszéke előtt, amely 2017-ben ítéletével meg is semmisítette a Bizottság elutasító határozatát. A Törvényszék szerint a Bizottság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A Bizottság röviddel ezután az EPK-t részlegesen nyilvántartásba vette. 

A nyilvántartásba vevő határozatot azonban Románia támadta meg, kérve annak megsemmisítését. 2019-ben a Törvényszék elutasította Románia keresetét, amely azonban fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. A Bíróság ítéletében egyetértett a Törvényszékkel, miszerint az uniós jogi aktusok, amennyiben érvényes jogalapra támaszkodnak, irányulhatnak az Unió értékeinek, így a kisebbségi jogok, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására. Ezzel még az EU alapját képező értékek nincsenek összekeverve az EU konkrét céljaival, és nincs kiterjesztve az EU hatásköre olyan mértékben, hogy az EU jogalap nélkül is elfogadhatna jogi aktusokat az EU értékei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.

Az Európai Unió területén körülbelül ötven millió ember tartozik a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek körébe és a Minority Safepack kezdeményezés fő célja, hogy a koppenhágai kritériumokban is szereplő kisebbségi jogok védelme biztosítva legyen ezek személyek számára. Ennek keretében – többek között – kérik, hogy az EU biztosítson támogatási programokat a kis régiókban élő, kisebbségi nyelvet beszélő egyének és nyelvi közösségek számára, állítson fel egy nyelvi sokféleségi központot, biztosítsa az egyenlő bánásmódot, biztosítson szolgáltatói és hozzáférési szabadságot az audiovizuális tartalmakhoz a kisebbségi régiókban.

(Az ügy előzményeiről korábbi cikkeinkben is hírt adtunk: 

https://jogaszegylet.hu/jogelet/polgari-kezdemenyezesek-elete-es-halala-januari-tortenesek-az-europai-bizottsag-haza-tajan/)

Forrás: C-899/19. P. sz. ügy, Románia kontra Bizottság, 2022. január 20. ECLI:EU:C:2022:41

Szerző: Szalai Anikó

További híreink

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Előző bejegyzés « Folytatódik a KözigKedd
Következő bejegyzés Az EJEB szerint a látássérült sakkozó olimpikonokat ugyanúgy megilleti az állami elismerés és életjáradék, mint az ép sportolókat »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet