A pár héttel ezelőtt bemutatott román ügyben elemzett Bobek-féle főtanácsnoki vélemény kapcsán kifejtettek a nemzeti bíróságok és az EUB viszonyrendszere vonatkozásában újabb fordulatot vettek egy nemrég napvilágot látott főtanácsnoki indítványban. Priit Pikamäe főtanácsnok C-564/19. sz. ügyben 2021. április 15-én megfogalmazott indítványa szerint az EU-jog elsőbbsége értelmében egy nemzeti bíróságnak minden olyan nemzeti szabályozást és bírói gyakorlatot is figyelmen kívül kellene hagynia, amely korlátozza annak lehetőségét, hogy az adott nemzeti bíróság előzetes kérdést intézhessen az Unió Bíróságához (EUB).
Az ügy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyes kérdéseit, valamint terhelti jogokat érint, beágyazva ezeket az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének kérdéseibe. Az indítvány alapján, amely az EUB döntésének alapját képezheti, ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi a Legfőbb Ügyész számára, hogy a Kúria előtt törvényességi szempontú jogorvoslatot terjesszen elő nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatával szemben, illetve a Kúria erre épülő azon döntése is, amely ennek kapcsán törvénysértő jelleget állapít meg.
Az ügy alapját egy svéd állampolgár 2015-ös őrizetbevétele adta, minekutána a terheltet kihallgatását követően szabadon engedték, és az ügy tényállása szerint a büntetőeljárást lefolytató Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a terhelttel szemben távollétében folytatja az eljárást, kirendelt védő bevonása mellett. A kérdést előterjesztő bíróság szerint kétséges, hogy a magyar hatóságok az eljárás során betartották a büntetőeljárás során a terheltek jogait (különösen az ártatlanság vélelmét, a tájékoztatáshoz és a tolmácsoláshoz, fordításhoz kapcsolódó jogokat) szabályozó uniós irányelvi normákat. A kérdést előterjesztő bíróság ezen irányelvek rendelkezéseinek értelmezését kérte az EUB-tól, a terhelt távollétében lefolytatott eljárás speciális esetére tekintettel, a váddal kapcsolatos tájékoztatás és a tolmácsolás megfelelősége vonatkozásában.
A nemzeti bíróság által feltett kérdések vizsgálatában a főtanácsnok arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen ügyekben az elfogadhatóság feltétele, hogy az EUB határozata szükséges legyen a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság által meghozandó ítélethez. A Kúria vitatott ítélete kapcsán a főtanácsnok azon az állásponton van, hogy az, valamint az annak alapjául szolgáló nemzeti szabályozás sérti a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatali lehetőségét. Az érvelésben olvasható hivatkozás a bírói párbeszédre, amely az előzetes döntéshozatal összefüggésében, és a főtanácsnok álláspontja szerint alapvetően a nemzeti bíróságon nyugszik, hiszen a nemzeti bíróság döntésétől függ, hogy a párbeszéd beindul-e, a kérdések elfogadhatósága vonatkozásában pedig a mérlegelést kizárólag az EUB folytatja le. Következésképpen a főtanácsnok megjegyzi, hogy az uniós jog elsőbbsége alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia az olyan ítéletet, amely az előzetes döntéshozataltól őt elzárná, illetve az alapul szolgáló nemzeti szabályozást.
Végezetül egy megjegyzés: bár az indítvány szövegében direkt módon nem jelenik meg utalás az alkotmánybíróságok gyakorlatára e tekintetben, de ne feledjük, hogy az indítvány – lényege alapján – minden nemzeti szabályozásra és bírói gyakorlatra kiterjeszti a fent leírtak alkalmazását, amely újabb frontokat nyithat a jövőben a nemzeti felső- és alkotmánybíróságok és az EUB között.
Szerző: Sulyok Márton