Új osztrák törvények az Interneten megjelenő jogsértő tartalmakkal szembeni fellépés eszközeiről

Az osztrák jogalkotó a közelmúltban két törvényt is elfogadott az Interneten megjelenő büntetőjogi relevanciájú tartalmak-, valamint az Interneten terjedő gyűlöletkeltés elleni fellépés szankcionálásáról.

Spanyol futballklubok állami támogatással kapcsolatos pere az EU jogi útvesztőiben

Az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét, amellyel az megsemmisítette a Bizottság azon határozatát, amely állami támogatásnak minősítette négy spanyol hivatásos labdarúgóklub adózási rendszerét.

A tisztességes eljáráshoz való jog sérül a leggyakrabban Európában

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának több mint hatvan éves gyakorlatában az elmarasztaló ítéletek közel 40 %-a az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének, a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelmét mondja ki.

Ukrajna a kilencedik államközi keresetét nyújtja be Oroszországgal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, most az államilag szervezett, célzott merényletek miatt

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 2. cikkének, tehát az élethez való jog megsértésével vádolja Oroszországot.

A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória

A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.

Egyedülálló alkotmányjogi blog indult útjára

A Magyar Jogász Egylettel és az Európai Közjogi Szervezettel (European Public Law Organization – EPLO) együttműködésben március 1-én indult útjára az az alkotmányjogi, illetve Európa-jogi kérdésekkel foglalkozó szakmai blog, amelyet témája és célkitűzései alapján az alapítók Constitutional Discourse néven hoztak létre.

Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyomán

A Fegyvertörvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvet is módosította, és a lőfegyverrel visszaélés tényállásának egyes fordulatait az ún. működőképes lőfegyverek körére szorította. A módosítás értelme és kivitelezése ugyanakkor részben kérdéses.

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás közügyekben való szólásként fokozott alapjogi védelmet élvez

Az Alkotmánybíróság – a Szegedi Törvényszék rágalmazási büntetőügyben hozott ítéletének megsemmisítésével – megerősítette a 2014 óta formálódó gyakorlatát, miszerint a kritikus szólások fokozottan védett körét nem kizárólagosan és elsősorban a szólással érintett személy vagy szervezet közszereplő jellege, hanem a szólás közügyek megvitatásához való kapcsolódása határozza meg. Az a bűnöséget megállapító bírósági ítélet, amelyik ezt nem mérlegeli, sérti az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítási szabadságot.

Feltűnő vagy látható: Ez itt a kérdés?Markáns főtanácsnoki vélemény a vallási jelképek munkahelyi viseléséről

Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített német ügyben nyilvánult meg a 2020 szeptemberében kinevezett Athanasios Rantos főtanácsnok, 2021. február 25-én közzétett indítványai keretében, az EUB eljárásában arról, hogy egy munkáltató semlegességi politikája (belső szabályzata) keretében megtilthatja-e nagy méretű vallási jelképek viselését, miközben a kisebbeket megengedi.