Kategória archív: Jogélet

Ön itt áll: / / Jogélet

A jogorvoslati jog értelmezése, valamint a keresetindításra való jogosultság vizsgálata társasági jogi perekben

A Kúria egy kft. tagjai közötti jogvitában, amely a pótbefizetés elrendelésének jogszerűségéhez kapcsolódott, a jogorvoslati jog értelmezésére-, valamint a tagsággal összefüggő keresetindítási jogosultság vizsgálatára is kitért.

A „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatban

Az EUB az ítéletében egy német ügy kapcsán értelmezte a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát, a védelem alatt álló művek és teljesítmények harmadik személyek általi áthivatkozásának (framing) kérdéseit érintően.

„A pulpitus nem az önmegvalósítás színhelye, hanem évezredes hagyományú szolgálat teljesítése.”

Interjú Dr. Senyei Györggyel, az Országos Bírósági Hivatal elnökével

Az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unión belül

Az Európai Bíróság 2021. március 10-én hozott ítéletében (C-739/19.) az ügyvédi szolgáltatás Unión belüli szabadságának tartalmát, valamint annak korlátozhatóságát vizsgálta.

Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti hatáskörmegosztás

Az EUB ebben az ítéletében megállapította, hogy mely esetekben szűnik meg a tagállamok versenyhatóságainak hatásköre a Bizottság javára, amennyiben a Bizottság egy vagy több vállalkozás ellen eljárást indít az EUMSZ 101. cikk vagy 102. cikk feltételezett megsértése miatt.

A rémhírterjesztés büntethetőségének alkotmányosságáról

Koltay Andrásnak az In Medias Res c. folyóiratban megjelent írása a rémhírterjesztés büntethetőségével kapcsolatban ad alapos elemzést.

Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében

Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.

Új ügykezelési stratégia az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Az EJEB eljárásának gyorsítása érdekében létrehozták az ún. „hatással bíró ügyek” (impact case) szegmensét.

Nem sértett uniós jogot a reklámadó kapcsán sem a magyar, sem a lengyel kormány

Az Európai Bíróság álláspontja szerint jelenleg a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adózási rendszert, amelynek része az árbevételen alapuló progresszív adózás is.

Az elsőfokú ítélet előtti korlátlan tartamú előzetes letartóztatás lehetősége sérti az Alaptörvényt

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehetővé tette, hogy a terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatala előtt felső időkorlát nélkül lehessen letartóztatásban.