
A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében
A Kúria szerint a megismételt eljárásra vonatkozó bírói iránymutatásból külön rendelkezés nélkül nem következhet az ügyfél értesítésének mellőzése vagy az ügyintézési határidő lerövidítése.

Mit jelent a szankciók arányossága védjegybitorlás esetén az uniós jogban? – Podcast
Lehetséges-e védjegybitorlás esetén a nemzeti jognak egyszerre…

2023. évi Deák Ferenc-díjak ünnepélyes átadása
Deák Ferenc-díj Testület
A Deák Ferenc-díj Testület…

A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletében
A Kúria megállapította, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes kártalanítás illeti meg.

Könyvbemutató és kerekasztal beszélgetés „A COVID-19 és a gazdasági jog” című tanulmánykötetről
2023 májusában jelent meg a Magyar Jogász Egylet tanulmánykötete…

A Magyar Jogász Egylet 2023.évi tisztújítása
A Magyar Jogász Egylet Jelölőbizottságának a jelölései[1]:
Az…

A hiánypótlás határidőn túli benyújtásának jogkövetkezményei
A Kúria újabb határozatában szakított korábbi álláspontjával és rögzítette, hogy a határidőn túl benyújtott hiánypótlás mint elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan.

Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek 3. Találkozója
Idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre Kolozsváron,…

Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének feltételei
A Kúria megállapította, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezető igazgató kártérítési felelőssége a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) általános, a munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai szerint bírálandó el. Ennek megfelelően a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, a kárt, valamint az okozati összefüggés fennállását.

Ki jogosult – a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre hivatkozással – az öröklési szerződés megtámadására?
A Kúria határozatában rögzítette, hogy a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy a kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság ezen döntése polgári perben nem vizsgálható felül.
