Az ügyben eljáró három fellebbviteli bíróval kapcsolatban hazájukban, Lengyelországban megkérdőjelezték, hogy munkavégzésük során megfeleltek-e a függetlenség és pártatlanság uniós jog által támasztott követelményeinek.
Egyikük ugyanis a bírói pályafutását a kommunista rendszerben kezdte, és e rendszer megszűnését követően nem tett ismét bírói esküt. A másik két bírót akkor nevezték ki fellebbviteli bírónak amikor a lengyel alkotmánybíróság szerint a kinevezésükben részt vevő nemzeti igazságszolgáltatási tanács (KRS) nem működött átlátható módon, és az összetétele alkotmányellenes volt. A lengyel legfelsőbb bíróság ezt követően döntött úgy, hogy kérdéssel fordul az Európai Unió Bíróságához.
A Bíróság elsőként elutasította a lengyel ombudsman érvét, aki szerint az egyik bíró nem is lett volna jogosult a saját pártatlansága és függetlensége ügyében az Európai Unió Bíróságához fordulni.
A Bíróság a neki feltett kérdést két részre választotta. Az első esetében kimondta, hogy az a tény, hogy az egyik fellebbviteli bíró, aki kinevezését még a kommunista rendszerben kapta, önmagában nem teszi kérdésessé a későbbi igazságszolgáltatási feladatai ellátása során fennálló függetlenségét és pártatlanságát.
A másik két fellebbviteli bíró esetében a Bíróság megjegyezte, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem foglalt állást a nemzeti igazságszolgáltatási tanács (KRS) függetlenségével kapcsolatban, amikor 2017-ben e testületnek az érintett két bíró kinevezésekor fennálló összetételét alkotmányellenesnek nyilvánította. A Bíróság ennek kapcsán megállapította, hogy ez az alkotmányellenesség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kétségessé tegye az akkori összetételében működő KRS függetlenségét és pártatlanságát, ennélfogva pedig a részvételével kinevezett bírák függetlenségét és pártatlanságát.
Forrás: A C-132/20. sz. ügyben hozott ítélet, BN és társai kontra Getin Noble Bank S.A. ECLI:EU:C:2022:235
Szerző: Szalai Anikó