Bejegyzések

A sarkalatosság alkotmányos követelményei érvényesülésének hiánya miatt állapította meg az Alkotmánybíróság az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességét

Az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozatában,…

A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességét

A kézbesítés szabályainak alkalmazása során érvényesülő…

Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog?

Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa…

Továbbra is fennáll a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározásának módjában jelentkező alkotmányos mulasztás

Az Országgyűléshez most benyújtott törvényjavaslatok csak a legújabb ENSZ Kábítószer Bizottsági határozatokat inkorporálják, a 31/2021. (XII. 1.) AB határozat meghozatalának időpontjáig releváns, nem megfelelően kodifikált kábítószereket azonban nem.

„A védelmi lépcső elmélete” – könyvajánló az adat- és magánszféravédelem szakértőinek és az arra fogékony szakembereknek

A Jogászegylet szakmai hírei között eddig is sokat foglalkoztunk…

In memoriam Tóth Károly – emlékkonferencia a KRE ÁJTK-n

Engedtessék meg, hogy e sorokat a szokásostól eltérően…

Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?

A közérdekű bejelentések regisztrálása és a bejelentők védelme 2013 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által felügyelt és koordinált tevékenység, ezért a most bemutatott francia döntés komparatív szempontból a hazai szakmai közönség számára is szolgálhat érdekességgel.

Alaptörvényellenes a büntetőjogi kábítószerlisták meghatározása

Kérdéses, hogy a jogalkotói mulasztást megállapító 31/2021. (XII. 1.) AB határozatnak mi lehet a folyamatban lévő büntetőeljárásokra gyakorolt hatása.

A bántalmazás ezer arca? Jogi megközelítések a zaklatástól a cyberbullyingig

Cikkünkben a napjainkban egyre komolyabb problémát okozó, bántalmazó és (cyber)bullying típusú magatartások lehetséges jogi megközelítésmódjaival foglalkozunk, kitérve azok egyes alkotmányjogi összefüggéseire is.

Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot

A határozat a jogos védelmi elhárító cselekmény más érdekében történő kifejtését az alapjog védelmi köréből kirekeszti.