A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.
Megkérdőjelezhető-e egy bíró pártatlansága és függetlensége?
Az Európai Unió Bíróságának ebben a kérdésben egy lengyel jogeset kapcsán kellett állást foglalnia, amelynek előzményei egy kölcsönügylethez kötődő jogvitával kapcsolatosak.
Megkérdőjelezhető-e egy bíró pártatlansága és függetlensége?Tovább
A legfelsőbb szintű bíróság nem kötelező erejű állásfoglalása nem elegendő ahhoz, hogy biztosított legyen az érintett személyek teljes körű védelme egy fogyasztói szerződés kapcsán
A EUB a Fővárosi Törvényszék kérelme alapján abban a kérdésben foglalt állást, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló európai uniós irányelvvel ellentétes-e az a nemzeti gyakorlat, amely abból áll, hogy a legfelsőbb szintű bíróság konzultációs testülete elfogad egy olyan, nem kötelező erejű állásfoglalást, amely arra irányul, hogy iránymutatást adjon az alsóbb fokú bíróságoknak az ilyen, tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés érvénytelensége tárgyában.
A jogi személy által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának egyes értelmezési kérdései
A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a Ptk.-ban új lehetőségként bevezetett azon rendelkezés alkalmazásának, miszerint a bíróság a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése helyett csak a jogsértés tényét állapítja meg, két feltétele van: egyrészt az, hogy a jogszabálysértés nem jelentős, másrészt, hogy nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Annak megítélése során, hogy a jogsértés veszélyezteti-e a társaság jogszerű működését, a bíróságnak vizsgálnia kell a jogsértő határozat tartalmát, következményét, eredményét, illetve a határozat esetleges hatályon kívül helyezésének eredményét, következményét.
A bérbeadót megillető törvényes zálogjog ismérvei
A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a bérbeadót megillető törvényes zálogjogra vonatkozó törvényi rendelkezéseket értelmezte.
Az interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés elkövetési helye az érintett weboldalt működtető szerver tényleges üzemelési helye
A Be. szerint illetékes bíróság kijelölésére hozott kúriai döntések nem reflektálnak a joghatósági szabályokkal való összefüggésekre.
A Kúria által hivatkozott joghézag nyomán módosul a Büntető Törvénykönyv
2022. március 1-től a büntetés korlátlan enyhítésének egyes bűncselekmények esetében való alkalmazása a bűnszervezet esetén is kizárt lesz.
<strong>A Kúria által hivatkozott joghézag nyomán módosul a Büntető Törvénykönyv</strong>Tovább
Bennfentes információ vagy sajtószabadság?
Meddig terjed a sajtószabadság, és honnan számítható a bennfentes információk kiszivárogtatása? Erre a nem könnyen megválaszolható kérdésre kereste a választ az Európai Unió Bírósága azt követően, hogy egy francia fellebbviteli bíróság a bennfentes kereskedelemre vonatkozó uniós jogi rendelkezések értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult hozzá.
Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?
A közérdekű bejelentések regisztrálása és a bejelentők védelme 2013 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által felügyelt és koordinált tevékenység, ezért a most bemutatott francia döntés komparatív szempontból a hazai szakmai közönség számára is szolgálhat érdekességgel.