Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésében a napirend tartalmi előkészítésére és közlésére vonatkozó követelménynek is teljesülnie kell. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után alakíthassák ki.
A jogellenesség fogalmának egyes értelmezési kérdései
A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. Polgári jogilag nem minden, az adott ágazatra vonatkozó jogszabály előírásait sértő magatartás jogellenes, hanem ezek közül csak az, amely kárt is okoz. A Ptk. a jogellenes károkozást tiltja, kártérítési felelősség a jogellenes károkozáshoz kapcsolódik.
A megtérítési igény jogi természete
A Fővárosi Ítélőtábla a hitelezőnek teljesítő (fizető) kezest a főadóssal szemben megillető megtérítési követelés jogi természetét vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a kezest megillető megtérítési igény nem szerződésből, hanem a törvény rendelkezéséből fakad. Az ilyen követelésre alapozott kérelem alapján nem állapítható meg a főadós fizetésképtelensége és nem rendelhető el felszámolás a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
A szóbeli végrendelet tételének törvényi feltételei
A szóbeli végrendelet kivételes jogintézmény. Tételének törvényi feltétele egyrészt az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállása, másrészt az, hogy e helyzet írásbeli végrendelet tételét kizárja. A szóbeli végrendelet két törvényi feltételének a végrendelkezés idején együttesen, vagyis egyidejűleg és egymás mellett valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolja.
A szóbeli végrendelet tétele anyagi jogi feltételei fennállásának bizonyítása – a felek jogállásától függetlenül – azt a felet terheli, aki a szóbeli végrendelet alapján örökölni kíván.
A sérelemdíj funkciója
A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése is. A Ptk.-ból következően a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat. A sérelemdíj funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása.
A bíróságnak csak a tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie
A bíróságnak csak abban az esetben van lehetősége a szerződés érvénytelenségét, illetve hatálytalanságát hivatalból észlelnie mind a peres eljárásban, mind pedig a nemperes felszámolási eljárásban, amennyiben annak ténye a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan, egyértelműen megállapítható.
Ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen és kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a kérelemben megjelölt követelés alapjául szolgáló szerződés semmisségét, akkor erre hivatkozással az adós az általa egyébként határidőben nem vitatott és esedékes tartozása miatti fizetésképtelenségének a megállapítását nem háríthatja el.
Az EUB a fogyasztói hitelképesség előzetes vizsgálatára irányuló hitelezői kötelezettséggel kapcsolatban értelmezte a 2008/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit
Az Európai Bíróság szerint a fogyasztói kölcsönszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó hitelképességének a hitelező általi vizsgálata egy olyan kötelezettség, amely arra irányul, hogy felelősséget rójon a hitelezőre, és el lehessen kerülni azt, hogy nem hitelképes fogyasztónak kölcsönt nyújtsanak. A hitelképesség előzetes vizsgálatára irányuló kötelezettség alapvető jelentőséggel bír a fogyasztók számára, mivel a fogyasztók túlzott eladósodás és fizetésképtelenség kockázatával szembeni védelmét célozza.
Eljött-e a munka ideje? Hogyan és mikor dolgozzon egy tagállam az uniós irányelvek átültetésén tekintettel a lényegi állami funkciókra
Összefoglalónkban a francia Államtanács egyik még 2020. decemberben hozott döntését ismertetjük, amelynek érvrendszere és összefüggései a tudományos közbeszédben és egyre több gyakorlati példában is megjelenő, röviden „alkotmányos identitás” vitának nevezhető diskurzusra vezetnek vissza, ezúttal az ún. lényegi (alapvető) állami funkciók kapcsán.
Hány szokásos tartózkodási helye lehet valakinek?
A párizsi fellebbviteli bíróság fordult az Európai Bírósághoz annak eldöntése érdekében, hogy rendelkezhet-e egyszerre két szokásos tartózkodási hellyel a két tagállamban a pert indító férfi, és amennyiben igen, úgy mindkét tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek-e a házasság felbontásának ügyében.