A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.
Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyomán
A Fegyvertörvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvet is módosította, és a lőfegyverrel visszaélés tényállásának egyes fordulatait az ún. működőképes lőfegyverek körére szorította. A módosítás értelme és kivitelezése ugyanakkor részben kérdéses.
„Internetombudsman” Magyarországon? – egyéni képviselői indítványra törvényjavaslat érkezett az Országgyűlés elnökéhez
A törvényjavaslat az alapvető jogok biztosa által, a meghatározott jogokra, értékekre és csoportokra fordított védelmet az „internetfelhasználók jogaival” egészítené ki, és egy e csoport jogérvényesítésében segédkező biztoshelyettes létrehozását célozza.
A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegét
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának (ld. eredeti nyelven, projet de loi n. 3649, 2020. december 9.) február 10-i keltű szövegét, amelyet az Államtanács is – az ilyenkor szokásos módon – véleményezett. A javaslatban megfogalmazott számos törvénymódosításból talán az olvasható ki, hogy a vallási közösségek közötti gyűlölet fokozódó veszélyének lehetősége és a gyűlöletre uszítás problémája valójában nagyon súlyos kihívás elé állíthatja a francia kormányzatot és jogalkotót a közeljövőben.
Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet
2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.
Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendeletTovább
Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban
A 2021. január elsején hatályba lépett „dróntörvény” (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) a vonatkozó légiközlekedési igazgatási szabályok megteremtésén, módosításán túlmenően új szabálysértési és büntetőtényállásokat is alkotott a személyhez fűződő jogok védelme érdekében.
Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogbanTovább
Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek
A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.
Ki őriz kit? – A közösségi média állami szabályozásáról
,,Hazánkban a múlt hét során rendkívüli ülést tartott az egy évvel ezelőtt létrehozott Digitális Szabadság Bizottság, amelynek napirendjén a nagy IT-cégek (big tech, amerikai gyűjtőnéven big five, és ezek érdekeltségei) „rendszerszintű visszaélései” voltak terítéken. A címben jelzettekkel kapcsolatban jelenleg felerősödik egy hitvita (ha tetszik „h-IT-vita”), amellyel kapcsolatban pár fontosabb jogi vonatkozás ismertetéséhez adtak inspirációt az elmúlt hónapok, hetek történései.” Sulyok Márton írása a a Corvinák blogon.
Ki őriz kit? – A közösségi média állami szabályozásárólTovább
Német alkotmányreform gyermekcipőben? Vita a gyermekjogok szabályozásának szükségességéről
2021. január 14-én a regnáló német kormánykoalíció a Család-, Idős-, Nő- és Ifjúságügyi Minisztérium (BMFSFJ) honlapján közzétette a Kinderrechte ins Grundgesetz c. programját, viszont az az alapján kidolgozott alkotmányreform elfogadásához a Bundestag kétharmados többségének támogatására lesz szükség, amely meglehetősen ingatag lábakon áll: egyesek a gyermekjogok erős szabályozásának pártján állnak, míg mások azok szükségtelenségét hangsúlyozzák.
Német alkotmányreform gyermekcipőben? Vita a gyermekjogok szabályozásának szükségességérőlTovább