• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések

Jogalkotás

Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyomán

A Fegyvertörvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvet is módosította, és a lőfegyverrel visszaélés tényállásának egyes fordulatait az ún. működőképes lőfegyverek körére szorította. A módosítás értelme és kivitelezése ugyanakkor részben kérdéses.

Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyománTovább

„Internetombudsman” Magyarországon? – egyéni képviselői indítványra törvényjavaslat érkezett az Országgyűlés elnökéhez

A törvényjavaslat az alapvető jogok biztosa által, a meghatározott jogokra, értékekre és csoportokra fordított védelmet az „internetfelhasználók jogaival” egészítené ki, és egy e csoport jogérvényesítésében segédkező biztoshelyettes létrehozását célozza.

„Internetombudsman” Magyarországon? – egyéni képviselői indítványra törvényjavaslat érkezett az Országgyűlés elnökéhezTovább

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegét

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának (ld. eredeti nyelven, projet de loi n. 3649, 2020. december 9.) február 10-i keltű szövegét, amelyet az Államtanács is – az ilyenkor szokásos módon – véleményezett. A javaslatban megfogalmazott számos törvénymódosításból talán az olvasható ki, hogy a vallási közösségek közötti gyűlölet fokozódó veszélyének lehetősége és a gyűlöletre uszítás problémája valójában nagyon súlyos kihívás elé állíthatja a francia kormányzatot és jogalkotót a közeljövőben.

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegétTovább

Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet

2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.

Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendeletTovább

Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban

A 2021. január elsején hatályba lépett „dróntörvény” (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) a vonatkozó légiközlekedési igazgatási szabályok megteremtésén, módosításán túlmenően új szabálysértési és büntetőtényállásokat is alkotott a személyhez fűződő jogok védelme érdekében.

Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogbanTovább

Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek

A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.

Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültekTovább

Ki őriz kit? – A közösségi média állami szabályozásáról

,,Hazánkban a múlt hét során rendkívüli ülést tartott az egy évvel ezelőtt létrehozott Digitális Szabadság Bizottság, amelynek napirendjén a nagy IT-cégek (big tech, amerikai gyűjtőnéven big five, és ezek érdekeltségei) „rendszerszintű visszaélései” voltak terítéken. A címben jelzettekkel kapcsolatban jelenleg felerősödik egy hitvita (ha tetszik „h-IT-vita”), amellyel kapcsolatban pár fontosabb jogi vonatkozás ismertetéséhez adtak inspirációt az elmúlt hónapok, hetek történései.” Sulyok Márton írása a a Corvinák blogon.

Ki őriz kit? – A közösségi média állami szabályozásárólTovább

Német alkotmányreform gyermekcipőben? Vita a gyermekjogok szabályozásának szükségességéről

2021. január 14-én a regnáló német kormánykoalíció a Család-, Idős-, Nő- és Ifjúságügyi Minisztérium (BMFSFJ) honlapján közzétette a Kinderrechte ins Grundgesetz c. programját, viszont az az alapján kidolgozott alkotmányreform elfogadásához a Bundestag kétharmados többségének támogatására lesz szükség, amely meglehetősen ingatag lábakon áll: egyesek a gyermekjogok erős szabályozásának pártján állnak, míg mások azok szükségtelenségét hangsúlyozzák.

Német alkotmányreform gyermekcipőben? Vita a gyermekjogok szabályozásának szükségességérőlTovább

Polgári kezdeményezések élete és halála: januári történések az Európai Bizottság háza táján

Decemberi híreink között fontos sikerként említettük a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos 2020. december 17-i EP állásfoglalást az ún. Minority Safepack támogatásáról, és tettük fel a kérdést, hogy mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól? Az új év eleje azonban meglepetést tartogatott az ügyben elkötelezettek számára, akik választ vártak a fenti kérdésre.

Polgári kezdeményezések élete és halála: januári történések az Európai Bizottság háza tájánTovább

  • « Menj az előző oldalra
  • Az oldalra 1
  • Interim pages omitted …
  • Az oldalra 4
  • Az oldalra 5
  • Az oldalra 6
  • Az oldalra 7
  • Az oldalra 8
  • Menj a következő oldalra »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet