Jogalkotás

Bejegyzések

MNB ajánlás a banki digitalizációról

Az MNB március 30-án megjelent ajánlásának elsődleges célja a hitelintézetek digitális transzformációjának biztonságos keretek között történő elősegítése és felgyorsítása. Meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekre a hitelintézetek transzformációs stratégiájának minimálisan szükséges kitérnie.

Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében

Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.

Új német törvény a lakástulajdonosi közösségekről

A lakástulajdonra irányadó korábbi szabályozást módosító német törvény célja egyrészt a lakástulajdonos-közösségek szervei hatékonyabb működési feltételeinek megteremtése, másrészt a lakástulajdont érintő átalakításokra, átépítésekre vonatkozó jogi könnyítések bevezetése.

Új osztrák törvények az Interneten megjelenő jogsértő tartalmakkal szembeni fellépés eszközeiről

Az osztrák jogalkotó a közelmúltban két törvényt is elfogadott az Interneten megjelenő büntetőjogi relevanciájú tartalmak-, valamint az Interneten terjedő gyűlöletkeltés elleni fellépés szankcionálásáról.

A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória

A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.

Jogértelmezési problémák a lőfegyverrel visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásának módosítása nyomán

A Fegyvertörvény 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel a jogalkotó a Büntető Törvénykönyvet is módosította, és a lőfegyverrel visszaélés tényállásának egyes fordulatait az ún. működőképes lőfegyverek körére szorította. A módosítás értelme és kivitelezése ugyanakkor részben kérdéses.

„Internetombudsman” Magyarországon? – egyéni képviselői indítványra törvényjavaslat érkezett az Országgyűlés elnökéhez

A törvényjavaslat az alapvető jogok biztosa által, a meghatározott jogokra, értékekre és csoportokra fordított védelmet az „internetfelhasználók jogaival” egészítené ki, és egy e csoport jogérvényesítésében segédkező biztoshelyettes létrehozását célozza.

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegét

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának (ld. eredeti nyelven, projet de loi n. 3649, 2020. december 9.) február 10-i keltű szövegét, amelyet az Államtanács is – az ilyenkor szokásos módon – véleményezett. A javaslatban megfogalmazott számos törvénymódosításból talán az olvasható ki, hogy a vallási közösségek közötti gyűlölet fokozódó veszélyének lehetősége és a gyűlöletre uszítás problémája valójában nagyon súlyos kihívás elé állíthatja a francia kormányzatot és jogalkotót a közeljövőben.

Hatályba lépett az első büntetőjogi tárgyú európai uniós rendelet

2020 decemberében hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről. A jogszabály kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy az Európai Unió történetében ez az első büntetőjogi tárgyú rendelet.

Személyiségvédő dróntényállások a szabálysértési és a büntetőjogban

A 2021. január elsején hatályba lépett „dróntörvény” (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) a vonatkozó légiközlekedési igazgatási szabályok megteremtésén, módosításán túlmenően új szabálysértési és büntetőtényállásokat is alkotott a személyhez fűződő jogok védelme érdekében.