Jogalkotás

Ön itt áll: / / Jogalkotás

Bejegyzések

Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek

A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.

Ki őriz kit? – A közösségi média állami szabályozásáról

,,Hazánkban a múlt hét során rendkívüli ülést tartott az egy évvel ezelőtt létrehozott Digitális Szabadság Bizottság, amelynek napirendjén a nagy IT-cégek (big tech, amerikai gyűjtőnéven big five, és ezek érdekeltségei) „rendszerszintű visszaélései” voltak terítéken. A címben jelzettekkel kapcsolatban jelenleg felerősödik egy hitvita (ha tetszik „h-IT-vita”), amellyel kapcsolatban pár fontosabb jogi vonatkozás ismertetéséhez adtak inspirációt az elmúlt hónapok, hetek történései." Sulyok Márton írása a a Corvinák blogon.

Német alkotmányreform gyermekcipőben? Vita a gyermekjogok szabályozásának szükségességéről

2021. január 14-én a regnáló német kormánykoalíció a Család-, Idős-, Nő- és Ifjúságügyi Minisztérium (BMFSFJ) honlapján közzétette a Kinderrechte ins Grundgesetz c. programját, viszont az az alapján kidolgozott alkotmányreform elfogadásához a Bundestag kétharmados többségének támogatására lesz szükség, amely meglehetősen ingatag lábakon áll: egyesek a gyermekjogok erős szabályozásának pártján állnak, míg mások azok szükségtelenségét hangsúlyozzák.

Polgári kezdeményezések élete és halála: januári történések az Európai Bizottság háza táján

Decemberi híreink között fontos sikerként említettük a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos 2020. december 17-i EP állásfoglalást az ún. Minority Safepack támogatásáról, és tettük fel a kérdést, hogy mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól? Az új év eleje azonban meglepetést tartogatott az ügyben elkötelezettek számára, akik választ vártak a fenti kérdésre.

Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelemben

A holland igazságügyi miniszter december elején terjesztett elő új törvényjavaslatot, amelynek célja az online csalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele.

Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban

Megkezdődött a kiskorúak büntetőjogi felelősségre vonásának átfogó reformjáról szóló javaslat vitája a francia Nemzetgyűlésben.

Igazságügyi reform Szlovákiában

2020. december 9-én igazságügyi reformcsomagot fogadott el a szlovák parlament. A módosítások legmélyebben a szlovák alkotmánybíróságot érintik.

A VB sürgős jelentése az ukrán alkotmánybírósági reformmal összefüggésben

A Velencei Bizottság – egy ukrán ügyben elfogadott – véleménye szerint nem engedhető meg, hogy politikai intézmények az egyes alkotmánybírákat vagy az egész testületet jogszabály útján megfosszák hivataluktól. A közhatalmi szereplőknek nagyfokú óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az alkotmánybíróságok kritikáját illetően, amely ugyan megengedett, de a bírák személye elleni fenyegetésig már nem mehet el, hiszen az a bírói függetlenség, a jogállamiság elvét is sértené.

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását

Annak november közepi előterjesztését követően, az Országgyűlés 2020. december 15-én elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó T/13647. törvényjavaslatot.

“Minority Safepack” – mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól?

Az Európai Parlament – a 2020. december 17-i állásfoglalásában – támogatásáról biztosította a “Minority SafePack - egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést. Ennek fényében az EP jogszabály javaslatot vár a Bizottságtól a helyzet kezelésére. Emlékeztettek, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelme az EU egyik kifejezett alapértéke, a kisebbségi nyelvek és kultúrák az EU kultúrájának és örökségének szerves és elidegeníthetetlen részét képezik.