Bejegyzések

A Kúria BH2021. 6. számon közzétett határozata a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés, a másodfokú revízió terjedelme és a súlyosítási tilalom összefüggéseit tisztázza

A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a fellebbezés konkrét tartalmától függetlenül a büntetés kiszabásának egészére nézve megnyitja.

A biztosítéki céllal alapított önálló zálogjoghoz kapcsolódó kérdésekről

A Kúria 2/2021. számú PJE határozata a régi Ptk. önálló zálogjogra vonatkozó rendelkezését értelmezte.

A végrehajtási lap visszavonása, illetőleg a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasító végzés ellen helye van fellebbezésnek

A Kúria a 3/2021. számú PJE határozatában a nemperes eljárásokban hozott végzések elleni fellebbezés szabályait értelmezte.

A gyülekezési jog gyakorlása és a tulajdonhoz (birtokláshoz) való jog ütközése során felmerülő kérdések

A Kúria az ítéletében rámutatott arra, hogy bár a gyülekezési jog magánterületen is gyakorolható, a rendezvény megtartása az adott ingatlan tulajdonosának hozzájárulásától függ. A közforgalom számára nyitva álló magánterületen nem jogszerű a demonstráció, ha ahhoz a tulajdonos nem járult hozzá, azaz jogalap nélkülivé válik, ha a tulajdonos tiltakozik ellene.

Büntető anyagi és eljárásjogi szempontból is alapvető megállapításokat tesz a Kúria BH 2021. 5. számon publikált döntése

A bűnszövetség és a bűnszervezet rendszertani szempontból különálló társas bűnelkövetési formák, analóg alkalmazásuk sérti a nulla poena sine lege elvét. A törvénysértő büntetés kiszabására irányuló egyezség jóváhagyását a bíróságnak meg kell tagadnia.

Végrendeleten alapuló örökléssel keletkező közös tulajdon kapcsán felmerülő kérdések

A Kúria az ítéletében a végrendeleten alapuló örökléssel létrejött közös tulajdon szabályait értelmezte, és többek között rámutatott arra, hogy a bíróságnak nincs lehetősége a tulajdonosi részjogosítványok egységének megbontására, arra csak a felek ilyen tartalmú egyhangú megállapodása alkalmas.

Az együttes aláírási jog átruházása és a meghatalmazás elhatárolása hitelintézetek esetén

A hitelintézeti törvény értelmében a hitelintézet vezető tisztségviselői együttes cégjegyzési (aláírási) jogosultságukat más munkavállalóra átruházhatják. A Kúria jogegységi határozata ettől az esettől határolta el azt a másik esetet, amikor a hitelintézet törvényes képviselői meghatalmazást adnak egymásnak, vagy egy olyan harmadik személynek, aki egyedüli meghatalmazottként is jogosult a hitelintézet nevében kölcsönszerződések és más szerződések megkötésére.

Egy „Azonnali kérdés” az Országgyűlésről – A Kúria válaszol

A Kúria szerint az Országgyűlés elnöke és annak Hivatala nem minősülnek közigazgatási szervnek, aktusaik pedig nem lehetnek közigazgatási jogvita tárgyai.

A jogorvoslati jog értelmezése, valamint a keresetindításra való jogosultság vizsgálata társasági jogi perekben

A Kúria egy kft. tagjai közötti jogvitában, amely a pótbefizetés elrendelésének jogszerűségéhez kapcsolódott, a jogorvoslati jog értelmezésére-, valamint a tagsággal összefüggő keresetindítási jogosultság vizsgálatára is kitért.

A hálapénz 2021-től már nem a „felelősséget kizáró”, hanem azt megalapozó büntetőjogi kategória

A Nemzeti Védelmi Szolgálat már ellenőrizheti a hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál. Áttekintettük a hálapénzre vonatkozó, január 1-je óta hatályos, büntető törvénykönyvi szabályozás – korábbi joggyakorlatot felülíró – rendelkezéseit.