Szerző Archív for: takacs_tamas

Bejegyzések tőle admin

AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság a gyülekezési joggal való visszaélés tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz alapján megállapította, hogy a támadott döntések nem vizsgálták, hogy az indítványozó által tartott demonstráció minősülhetett-e sürgős vagy spontán rendezvénynek. A bíróság mulasztása önmagában megvalósítja az Alaptörvényben foglalt békés gyülekezéshez való jog sérelmét.

A „törvény által létrehozott bíróság elvének” kiterjesztése a bírák kiválasztására – EJEB lelemény egy izlandi ügyben: a Guðmundur Andri Ástráðsson-ügy

Az EJEE 6. cikkének – és áttételesen a jogállamiságnak is – egyik alapköveként ismert „törvény által létrehozott bíróság” elve nyert új értelmezést az EJEB ítélete kapcsán. Az EJEB szerint – a fenti elv sérelmével összefüggésben – vizsgálni kell, hogy a nemzeti jog nyilvánvaló megsértése megalapozott-e. A sérelem mértékét aszerint kell mérlegelni, hogy a bíróság képes marad-e kötelezettségeinek szabadon és befolyástól mentesen való teljesítésére. Amennyiben a törvény által létrehozott bíróság elvének célját és hatását aláássák, vagy a kinevezés alapvető szabályait nem tartják be, a 6. cikk által védett jog sérül.

Nagykamarai ítélet utasítja el Szlovénia Horvátország elleni kérelmét – Szlovénia k. Horvátország

A szlovén állam a horvát állammal szemben államközi kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a Ljubljana Bank több alapjogának sérelme miatt. Az EJEB jogerős ítélete a joghatóságának hiányát mondta ki, mivel a Ljubljana Bank nem élvez kellő mértékű függetlenséget a szlovén államtól, így nem tekinthető „nem kormányzati szervezetnek”.

Kilakoltatási moratórium és a tulajdonhoz való jog – Németh Béla k. Magyarország

Az EJEB szerint Magyarország nem sértette meg a kérelmező tulajdonhoz való jogát a kilakoltatásokkal szembeni moratórium alatt azáltal, hogy a kérelmező az árverésen szerzett ingatlan tulajdonjogát késedelemmel szerezte meg. A moratórium szükségszerűen súlyosabban érintette a magánszektort, mint az államot, mivel az ingatlanok túlnyomó része a magánszektor tulajdonában és használatában van.

Érdemi ítélet a Diplomáciai mentesség és a büntetőeljárás (Egyenlítői Guinea kontra Franciaország) ügyben

A Nemzetközi Bíróság – az 1961. évi bécsi egyezmény alapján – vizsgálta, hogy az Egyenlítői Guinea elnökének fia által szerzett, párizsi ingatlan, amelyen a francia hatóságok házkutatást végeztek, a diplomáciai képviselet mentességet élvező részévé válhatott-e. A Nemzetközi Bíróság az ítéletben kimondta, hogy az érintett ingatlan soha nem szerezte meg a diplomáciai mentességet, ezért a Franciaország által folytatott büntetőeljárási cselekmények nem sértik a nemzetközi jogot.