Bejegyzések

Az Alkotmánybíróság elnökének és a Kúria elnökének közös interjúi
Dr. Sulyok Tamás és Dr. Varga Zs. András márciusban a Magyar Jogász Egylet felkérése alapján, április végén pedig a Kossuth Rádióban adtak közös interjút.

EUB: A menedékjog iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az érintett kérelmét Norvégia már elutasította
Az EUB szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem nem utasítható el elfogadhatatlanként azzal az indokkal, hogy az ugyanazon érintett által benyújtott korábbi menedékjog iránti kérelmet Norvégia elutasította, ugyanis e harmadik állam, még ha részben részt is vesz a közös európai menekültügyi rendszerben, nem tekinthető tagállamnak.

A „ne bis in idem” elv érvényesülésének feltételei az EU-n kívüli, harmadik államokban hozott büntetőítéletek esetén
Az Európai Unió Bírósága sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban tisztázta a „ne bis in idem” elv alkalmazási körét az európai elfogatóparancs végrehajtása során, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely korábban egy harmadik állambeli elítélés tárgya volt.

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt
2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

A Bíróság megállapította: a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése kötelező az EU minden tagállamában
A Bíróság az ítéletében – egy lengyel vonatkozású ügy kapcsán – a „gépjármű” fogalmát érintő egyes kérdéseket értelmezte.

Nem ellentétes az uniós joggal a máltai bírók kinevezésének eljárása
Az EUB szerint nem ellentétes az uniós joggal az a nemzeti alkotmányos rendelkezés, amely a miniszterelnököt döntési jogkörrel ruházza fel a bírák kinevezésére irányuló eljárás során, figyelemmel arra, hogy az eljárásban egy független – a pályázókat értékelő és véleményező – szerv is részt vesz.

Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügyben
A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.

Biztosít-e jogot az átalánykártalanításra az, ha a repülőjárat az eredetileg tervezett városba, de nem az eredetileg tervezett repülőtérre viszi az utast?
A kérdést az Európai Unió Bírósága vizsgálta egy előzetes döntéshozatal keretében született ítéletében, és megállapította, hogy az utasnak nem jár kártalanítás, az átszállítás költségeinek megtérítésére azonban jogosult.

Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra
Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített román ügyben nyilvánult meg Michal Bobek főtanácsnok 2021. március 4-én közzétett indítványa keretében az EUB eljárásában arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vonatkozásában – az ezekre vonatkozó közvetlen hatályú rendelkezések alapján – egy nemzeti bíró mikor teheti félre az uniós jog elsőbbségéből következően egy a nemzeti alkotmánybíróság „nemzeti jog szerint egyébként kötelező” döntését, hogy eleget tegyen uniós jogból származó kötelezettségeinek.

A „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatban
Az EUB az ítéletében egy német ügy kapcsán értelmezte a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát, a védelem alatt álló művek és teljesítmények harmadik személyek általi áthivatkozásának (framing) kérdéseit érintően.
