Bejegyzések

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt

2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

A Bíróság megállapította: a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése kötelező az EU minden tagállamában

A Bíróság az ítéletében – egy lengyel vonatkozású ügy kapcsán – a „gépjármű” fogalmát érintő egyes kérdéseket értelmezte.

Nem ellentétes az uniós joggal a máltai bírók kinevezésének eljárása

Az EUB szerint nem ellentétes az uniós joggal az a nemzeti alkotmányos rendelkezés, amely a miniszterelnököt döntési jogkörrel ruházza fel a bírák kinevezésére irányuló eljárás során, figyelemmel arra, hogy az eljárásban egy független – a pályázókat értékelő és véleményező – szerv is részt vesz.

Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügyben

A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.

Biztosít-e jogot az átalánykártalanításra az, ha a repülőjárat az eredetileg tervezett városba, de nem az eredetileg tervezett repülőtérre viszi az utast?

A kérdést az Európai Unió Bírósága vizsgálta egy előzetes döntéshozatal keretében született ítéletében, és megállapította, hogy az utasnak nem jár kártalanítás, az átszállítás költségeinek megtérítésére azonban jogosult.

Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra

Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített román ügyben nyilvánult meg Michal Bobek főtanácsnok 2021. március 4-én közzétett indítványa keretében az EUB eljárásában arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vonatkozásában – az ezekre vonatkozó közvetlen hatályú rendelkezések alapján – egy nemzeti bíró mikor teheti félre az uniós jog elsőbbségéből következően egy a nemzeti alkotmánybíróság „nemzeti jog szerint egyébként kötelező” döntését, hogy eleget tegyen uniós jogból származó kötelezettségeinek.

A „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatban

Az EUB az ítéletében egy német ügy kapcsán értelmezte a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát, a védelem alatt álló művek és teljesítmények harmadik személyek általi áthivatkozásának (framing) kérdéseit érintően.

Az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unión belül

Az Európai Bíróság 2021. március 10-én hozott ítéletében (C-739/19.) az ügyvédi szolgáltatás Unión belüli szabadságának tartalmát, valamint annak korlátozhatóságát vizsgálta.

Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti hatáskörmegosztás

Az EUB ebben az ítéletében megállapította, hogy mely esetekben szűnik meg a tagállamok versenyhatóságainak hatásköre a Bizottság javára, amennyiben a Bizottság egy vagy több vállalkozás ellen eljárást indít az EUMSZ 101. cikk vagy 102. cikk feltételezett megsértése miatt.

Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében

Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.