A Kúria megállapította, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes kártalanítás illeti meg.
A Kúria a kisajátítási kártalanítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ítéletébenTovább
A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében
A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.
A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni
A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.
A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei
A Kúria határozata szerint a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonszaporulat létrehozásában csak az egyik vagy mindkét házastárs vett részt, vagy milyen arányú volt a részvételük. Ettől a bíróság kizárólag a méltányosságra hivatkozással térhet el.
Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzői
Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és ott a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt és ott elhelyezett vagyontárgyain a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:377. § (1) bekezdése szerint. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele az, hogy az adós elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen, ezáltal a biztosított követelés az igény állapotába kerüljön.
Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzőiTovább
A Kúria a közigazgatási perbeli jogutódlás kérdésével foglalkozott a rendészeti panaszügyek kontextusában
A Kúria megállapította, hogy a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye.
A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében
A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.
A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletében
A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.
A bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételei
A Kúria a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeivel kapcsolatban megállapította, hogy a dolog visszaadása iránti keresettel szemben előterjesztett – visszatartási jogra alapított – anyagi jogi kifogás esetén az alperesnek meg kell jelölnie a bérleti jogviszonyból keletkezett követelést, valamint az ezt megalapozó konkrét (történeti) tényeket.
A visszatartási jog megalapozott gyakorlásához szükséges, hogy az alperest ténylegesen megillesse az általa állított jog, ez alapján pedig az általa hivatkozott – bérleti jogviszonyból keletkezett – igény: az elismert vagy már megítélt vagy a perben érdemben elbírálható követelés legyen.
A bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeiTovább