Bejegyzések

Ellentétes-e az uniós joggal az érvénytelen szerződés magyar jog szerinti bíróság általi érvényessé nyilvánítása?

Az Európai Bíróság újabb döntésében az uniós joggal ellentétesnek minősítette egy tisztességtelen szerződéses kikötés miatt érvénytelen fogyasztói szerződés tagállami bíróság általi érvényessé nyilvánítását és ezáltal a szerződés tartalmának a tagállami bíróság általi kiigazítását (módosítását). Ellentétes továbbá a 93/13-as irányelvvel az is, ha az érvénytelen fogyasztói szerződést a nemzeti jogszabály által előírt időpontig hatályában fenntartják és a tisztességtelen jellege miatt érvénytelen szerződéses kikötést a nemzeti jog általános jellegű rendelkezéseivel helyettesítik (eltekintve néhány kivételes esettől).

A Kúria a hivatalból indult hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő kétszeres túllépésének következményeivel foglalkozott

A Kúria szerint a könyvvizsgáló IFRS minősítésének és kibocsátói minősítésének visszavonása az Ákr. 103. § (4) bekezdése szempontjából egyéb jogkövetkezménynek minősül, míg a figyelmeztetés a jogszerű állapot helyreállítása körébe tartozik.

A közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását értelmezte a Kúria

A Freeszfe Egyesület a törvényi tényállás védett körébe tartozó mozgalom, a mozgalommal szembeni előítélettől motivált erőszakos magatartás közösség tagja elleni erőszaknak minősül

A Kúria a hatósági döntések végrehajtása során kiszabható bírságok kérdéskörével foglalkozott

A Kúria szerint a végrehajtható döntés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén nem szabható ki az Ákr. 77. § szerinti eljárási bírság a kötelezést előíró határozat végrehajtására.

A gondatlan pénzmosás és az orgazdaság tényállásának viszonyát értelmezte a Kúria

A BH2023. 54. számon közzétett határozat az időbeli hatály vonatkozásában foglalkozik a 2021. január 1-jével hatályon kívül helyezett orgazdaság és az új pénzmosási alakzatok viszonyával.

A járművezetéstől eltiltás törvényi esetköreit embercsempészés miatt folyt büntetőeljárásban értelmezte a Kúria (BH2023. 55.)

A közlekedési szabály megszegése csak akkor alapozza meg e büntetés alkalmazását, ha az az elkövetett bűncselekmény elkövetési magatartásának a része.

A Kúria ismételten a közigazgatási perbeli keresetváltoztatás szabályaival foglalkozott

A Kúria megerősítette, hogy nem valósít meg tiltott keresetváltoztatást, ha a felperes az első tárgyaláson a keresetben feltüntetett jogsértést konkretizálva megjelöli az alperes által megsértett jogszabályi rendelkezést.

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli visszavonására és módosítására nyitva álló egy éves határidő jogi természetével foglalkozott végzésében

A Kúria szerint a hatósági döntés módosítására vonatkozó egy éves határidőn belül a hatóságnak csupán a döntés közlése iránt kell intézkedne, az azonban nem feltétel, hogy a döntés e határidőn belül közlésre is kerüljön.

Megszakítja-e az elévülést a keresetlevelet visszautasító végzés?

A Kúria megállapította, hogy a követelés bírósági úton történő érvényesítése az igény elévülését csak akkor szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi döntést hozott. A keresetlevelet visszautasító végzés nem érdemi határozat, ezért az elévülés megszakítására nem hivatkozhat megalapozottan az, aki a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása érdekében nem járt el a Pp. 178. §-a szerint.

A Kúria az objektív felelősségen alapuló közigazgatási szankciók jellemzőivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint az objektív közigazgatási jogi felelősség lényege, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától.