Korábbi két cikkünkben is részletesen foglalkoztunk a büntetőjogi kábítószerlisták hatályos szabályozásában rejlő jogbiztonsági deficittel, amely miatt az Alkotmánybíróság a 31/2021. (XII. 1.) AB határozatában kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 18. pont a)-b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget.
A problémát bemutató korábbi írásaink itt érhetők el:
A jelen állapot szerint sem a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjának, sem pedig az 1965. évi 4. és 1979. évi 25. törvényerejű rendeletek kívánt módosítására nem került sor.
A kábítószerlisták jogbiztonságot is kielégítő újrakodifikálásának több lehetséges módja is elképzelhető. Akár a szabályozási struktúra újragondolásával, egy egységes, kevésbé széttagolt háttérszabályozó jogszabály megalkotásával és a Btk. 459. §-ának módosításával, akár a Btk. 459. §-ban foglalt értelmező rendelkezés változatlanul hagyása mellett a hatályos kábítószerlistáknak a Btk.-ban felsorolt törvényerejű rendeletekbe való folyamatos inkorporálásával. A törvényerejű rendeletek aprólékos módosítása persze 2022-ben nem igazán elegáns megoldás, de a jogbiztonság követelményének mindenesetre eleget tenne.
Utóbbi megoldás irányába mutat, hogy az Országgyűlés elé szeptemberben benyújtott két friss törvényjavaslat az említett két törvényerejű rendelet módosítására irányul (irományszámok: T/1205. és T/1206.). A törvényjavaslatok az ENSZ Kábítószer Bizottságának 2022. március 16-án elfogadott határozatában kábítószernek minősített új anyagokat emelik be a magyar törvényerejű rendeletek listáiba. Hosszú idő után tehát újra sor kerül a Btk. szerint releváns magyar jogszabályok módosításra, gondot jelent azonban, hogy az AB határozat időpontja előtt nem megfelelően kihirdetett kábítószerlisták problémáját a jogalkotó továbbra sem orvosolta.
Az alkotmányellenes mulasztás további fennállása azért idéz elő különös problémát, mert jelenleg is folyamatban vannak olyan büntetőeljárások, amelyekben a vád tárgya a Btk. által valójában nem meghatározott kábítószerekre történő elkövetés. Korábbi írásunkban erre a helyzetre annak lehetőségét vázoltuk fel, hogy a büntetőbíróságnak ilyen kábítószerek esetén komolyan meg kell vizsgálnia a társadalomra veszélyességben való tévedés lehetőségét. Ha ez a folyamatban lévő ügyekben végül elmarad, az elítélt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Ezt követően az Alkotmánybíróság nem fogja tudni megkerülni azt a kérdést, hogy a jogalkotói mulasztás kiküszöbölésére nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után vajon fenntarthatók-e az alkotmányellenes szabályozásra alapított elítélések. A válasz – álláspontunk szerint – kizárólag ezeknek a büntetőítéleteknek a megsemmisítése lehet.
A probléma érzékeltetésére: az AB határozatnak alapul fekvő büntetőügyben az ún. ABD-FUBINACA nevű szerre elkövetett magatartások szerepeltek a vádban. Csak ezen egy szer vonatkozásában 48 büntetőhatározat szerepel az anonim határozatok tárában. Az alkotmányellenes mulasztás pedig további számos szertípust érint.
A fentivel teljesen azonos alkotmányos probléma ráadásul nem csak a kábítószerbűncselekmények körében, hanem egy másik bűncselekmény, a Btk. 187. §-ában meghatározott kuruzslás tényállása esetében is fennáll, amelynek határozatlanságát az Alkotmánybíróság a 24/2021. (VII. 21.) AB határozatban mondta ki, az Országgyűlésnek pedig 2022. március 31-ig adott határidőt a mulasztás orvoslására. A kuruzslás tényállásának a módosítására pedig a mai napig nem került sor. Erről szóló cikkünk: https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-jogalkotas-elmulasztotta-a-kuruzslas-buntetotorvenyi-tenyallasanak-az-alkotmanybirosag-altal-eloirt-modositasat/
Ha ezek alapján egy olyan kedvezőtlen tendencia kezd kirajzolódni, hogy az Országgyűlés nem végzi el időben a büntetőtényállások kapcsán megállapított alkotmányos mulasztások kiküszöbölését, akkor az Alkotmánybíróságnak felül kell majd vizsgálnia a jogkövetkezmények megállapításával kapcsolatos újabb gyakorlatát. Álláspontunk szerint a normavilágosságot sértő bűnfelelősségi szabályok esetén legenyhébb jogkövetkezményként nem a mulasztás megállapítása, hanem a norma pro futuro megsemmisítése fogadható el.
Szerző:
Szomora Zsolt
Fejlődik az elektronikus ügyintézés az EJEB-nél