A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)

Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Projekttörvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Projekttörvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntés meghozatala során többek között – a Projekttörvénnyel érintett beruházás vezetője mellett – véleményt adott az igazságügyi miniszter, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a NAIH és egy szakpolitikai intézet is.

Polgári kezdeményezések élete és halála: januári történések az Európai Bizottság háza táján

Decemberi híreink között fontos sikerként említettük a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos 2020. december 17-i EP állásfoglalást az ún. Minority Safepack támogatásáról, és tettük fel a kérdést, hogy mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól? Az új év eleje azonban meglepetést tartogatott az ügyben elkötelezettek számára, akik választ vártak a fenti kérdésre.

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest

Az elmúlt évek új kihívások elé állították Európát: a Brexit, a migrációs hullám, a COVID-19 járvány és a társuló gazdasági válság. A könyv harmadik, átdolgozott kiadása már ebben az új helyzetben ad átfogó képet az Európai Unió jogáról és annak működéséről a huszonhét tagállamban.

Kovács Péter: Bevezetés a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatába

„A könyv a Nemzetközi Büntetőbíróság valóságába nyújt betekintést. Olyan döntések közeli ismeretén alapul, melyek létrehozásában a szerző, mint a testület bírája maga is közreműködött."

Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben

Az alapügyben Oroszország a kérelmező állampolgárságát visszavonta, majd elrendelte a kiutasítását az ország területéről. Az EJEB az ítéletében megállapította az EJEE 8. cikkében garantált magánélethez való jog sérelmét, és tízezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmező részére.

Befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína

Hétéves előkészület és tárgyalássorozat után 2020 utolsó napjaiban bejelentették, hogy befektetési megállapodást köt egymással az Európai Unió és Kína.

AZ EJEB ítélete a J. A. kontra Svájc ügyben

Az EJEB szerint Svájc – az elkövetett bűncselekményekre tekintettel – jogszerűen vonta vissza a spanyol állampolgár svájci tartózkodási engedélyét.

Tisztességtelen-e az adós összes munkabérének és jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését előíró szerződéses kikötés?

Az EUB álláspontja szerint az árukapcsolás tilalma alóli kivételekre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a kölcsön összegétől, esedékességétől és futamidejétől függetlenül, a kölcsön nyújtásának feltételéül szabja az adós összes munkabérének vagy hasonló jövedelmének a hitelezőnél nyitott fizetési számlán való elhelyezését.

A bank felelősségének kérdései NFC-funkciós bankkártya alkalmazása esetén

Az alapeljárásban, a felperes által támadott általános szerződési feltétel szerint a bankszámla-tulajdonos viseli az NFC-funkciós bankkártya visszaélésszerű használatának kockázatát. Az EUB döntése alapján a bank saját felelősségének kizárása vagy korlátozása során nem hivatkozhat arra, hogy lehetetlen az érintett fizetési eszközt letiltani vagy annak további használatát megakadályozni.