Kategória archív: Jogélet

Ön itt áll: / / Jogélet

Eseményajánló: Országbírói értekezlet 160 éve – online beszélget a Kúria elnöke és az ELTE oktatója

Az 1861. évi Országbírói Értekezlet 160. évfordulója alkalmából Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Bódiné Dr. Beliznai Kinga, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense beszélget 2021. január 27-én, 15:00 órakor. Az eseményt a Kúria YouTube-csatornáján keresztül élőben közvetíti.

Egyleti Stúdióbeszélgetések a jogról – hamarosan indul!

Az MJE havi "Stúdióbeszélgetéseiben" a joggyakorlatot, illetve…

Alkotmányellenes a videokonferenciás tárgyalás francia büntetőjogi szabályozása az egészségügyi veszélyhelyzetben

A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.

Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943)

A Tudástár menüpont alatt a korábbi Vándorgyűlések és…

A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.

Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)

Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Projekttörvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Projekttörvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntés meghozatala során többek között – a Projekttörvénnyel érintett beruházás vezetője mellett – véleményt adott az igazságügyi miniszter, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a NAIH és egy szakpolitikai intézet is.

Polgári kezdeményezések élete és halála: januári történések az Európai Bizottság háza táján

Decemberi híreink között fontos sikerként említettük a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos 2020. december 17-i EP állásfoglalást az ún. Minority Safepack támogatásáról, és tettük fel a kérdést, hogy mi várható a kisebbségek jogait támogató uniós jogalkotástól? Az új év eleje azonban meglepetést tartogatott az ügyben elkötelezettek számára, akik választ vártak a fenti kérdésre.

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után, Budapest

Az elmúlt évek új kihívások elé állították Európát: a Brexit, a migrációs hullám, a COVID-19 járvány és a társuló gazdasági válság. A könyv harmadik, átdolgozott kiadása már ebben az új helyzetben ad átfogó képet az Európai Unió jogáról és annak működéséről a huszonhét tagállamban.

Kovács Péter: Bevezetés a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatába

„A könyv a Nemzetközi Büntetőbíróság valóságába nyújt betekintést. Olyan döntések közeli ismeretén alapul, melyek létrehozásában a szerző, mint a testület bírája maga is közreműködött."

Az EJEB ítélete az Usmanov kontra Oroszország ügyben

Az alapügyben Oroszország a kérelmező állampolgárságát visszavonta, majd elrendelte a kiutasítását az ország területéről. Az EJEB az ítéletében megállapította az EJEE 8. cikkében garantált magánélethez való jog sérelmét, és tízezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmező részére.