A Kúria a közelmúltban két döntésében is értelmezte a Kp.-nak a megelőző eljárásban nem értékelt tények figyelembevételére vonatkozó szabályát.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perbenTovább
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perben
A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perbenTovább
Az intim fotók jogosulatlan készítésének büntetendősége
Az ún. „upskirting” vagy a „downblousing” jelenség a kurrens büntetőjogalkotási kérdések közé tartoznak a különböző büntetőjogrendszerekben.
Az intim fotók jogosulatlan készítésének büntetendőségeTovább
A 20 éves Budapesti Egyezmény II. Kiegészítő Jegyzőkönyvét 2022 májusában nyitja meg aláírásra az Európa Tanács
A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményt 2001-ben Budapesten fogadta el az Európa Tanács, Magyarországon a 2004. évi LXXIX. törvénnyel került sor annak kihirdetésére. Az Egyezmény a nemzeti büntetőjogokban kriminalizálandó cselekmények körét határozza meg, ezen kívül szintén a nemzeti büntetőeljárási jogok számára ír elő eljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek nyomán módosultak – közel két évtizede, az egyezmény …
Az Alkotmánybíróság kimondta: iratelvre alapozott döntésével az eljáró bíróság megsértette az indítványozó közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez való jogát
Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.
Az átláthatóság követelményének értelmezése devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződés esetén
Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen, az egyenlő bánásmód követelményét megszegve került sor, a sérelemdíj iránti igény megalapozott.
<strong>A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén</strong>Tovább
A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye
A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.
A végrendelet keltezése
A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.
A távollévők közötti jognyilatkozatok hatályosulása
A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.