A Kúria a közelmúltban két döntésében is értelmezte a Kp.-nak a megelőző eljárásban nem értékelt tények figyelembevételére vonatkozó szabályát.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perbenTovább
A Kúria a közelmúltban két döntésében is értelmezte a Kp.-nak a megelőző eljárásban nem értékelt tények figyelembevételére vonatkozó szabályát.
A megelőző eljárásban nem értékelt tényekre hivatkozás a közigazgatási perbenTovább
A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perbenTovább
Az ún. „upskirting” vagy a „downblousing” jelenség a kurrens büntetőjogalkotási kérdések közé tartoznak a különböző büntetőjogrendszerekben.
Az intim fotók jogosulatlan készítésének büntetendőségeTovább
A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményt 2001-ben Budapesten fogadta el az Európa Tanács, Magyarországon a 2004. évi LXXIX. törvénnyel került sor annak kihirdetésére. Az Egyezmény a nemzeti büntetőjogokban kriminalizálandó cselekmények körét határozza meg, ezen kívül szintén a nemzeti büntetőeljárási jogok számára ír elő eljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek nyomán módosultak – közel két évtizede, az egyezmény …
Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróság az adatok tartalmának ismerete nélkül, illetve az adatelv helyett az iratelv alkalmazásával határozott, ezzel pedig az igényelt adatokat tartalmi vizsgálat nélkül, egészében helyezte nyilvánosság-korlátozás alá.
Az EUB az átláthatóság követelményét értelmezte a 93/13-as irányelv rendelkezései alapján, amelynek kapcsán elsődlegesen azt emelte ki, hogy az irányelvnek ezt a követelményét kiterjesztő módon kell értelmezni. Mindez megköveteli többek között azt, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését, amelyre az érintett szerződési feltétel utal, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján felmérhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen, az egyenlő bánásmód követelményét megszegve került sor, a sérelemdíj iránti igény megalapozott.
<strong>A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén</strong>Tovább
A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.
A Kúria szerint a végrendelet keltezésének (a keltezés idejének) a téves megjelölése önmagában nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét.
A Kúria szerint a felek a szerződésükben megállapodhatnak abban, hogy e-mail-ben tartják egymással a kapcsolatot és ilyen módon küldik meg a számlákat is. Ebben az esetben a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton (e-mailben) megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni.
Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97