Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt a rémhírterjesztés új törvényi tényállásához fűzött alkotmányos értelmezési követelményt, amelyben a bűncselekmény szubjektív oldalát, a szándékosság megállapításának feltételeit konkretizálta. Másrészt megerősítette a korábbi határozatában felállított mércét a Büntető Törvénykönyv normáit támadó közvetlen (kivételes) panaszok befogadhatóságával kapcsolatban.
Az előkészítő ülésen tett, ún. mértékes ügyészi indítvány és a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalma
Az új Be. alkalmazása szempontjából jelentős kérdésekben foglalt állást a Kúria: az előkészítő ülésen tett mértékes ügyészi indítvány másodfokú eljárásra gyakorolt hatását értelmezte és elhatárolta a súlyosítási tilalmat a hátrányosabb büntetés eljárásjogi tilalmától. Továbbá tisztázta, hogy utóbbi tilalom megszegése felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak törvényességi jogorvoslattal támadható.
A védő számára nyitva álló perújítási határidő alkotmányos követelménnyel való meghatározásáról a távollévő terhelttel szemben folytatott eljárásokban
Az AB e határozatában a tisztességes eljáráshoz való jogból és a védelemhez fűződő alapjogból levezetve, alkotmányos értelmezési követelménnyel pontosította a Be. elbíráláskor hatályban volt 639. § (3) bekezdését.
A büntetőeljárásban a bíróságnak lehetősége van hivatalból is bizonyítást felvenni, ennek során azonban érvényesülnie kell a pártatlanság követelményének
Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában megállapította, hogy bár az új Be. a büntetőeljárási funkciók még következetesebb elhatárolására törekszik, de ez még nem zárja ki, hogy a bíróság – a vádlói funkció átvétele nélkül – a vád keretei között a tényállás valósághű megállapítására törekedjen, és ennek érdekében hivatalból vegyen fel bizonyítást. A hivatalbóli bizonyítás azonban célhoz kötött: kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.
Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelemben
A holland igazságügyi miniszter december elején terjesztett elő új törvényjavaslatot, amelynek célja az online csalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele.
Új holland törvényjavaslat az online csalás elleni küzdelembenTovább
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatósága minden esetben a törvényben taxált bűncselekményekre korlátozódik
A Kúria ebben a határozatában a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságát érintő, lényeges kérdésben foglalt állást. Többek között megállapította, hogy az emberölés alapesetét elkövető erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem, hogy nem kötelező, de nem is lehetséges a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”
A kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet szerint, Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.
Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”Tovább
Bírói függetlenség, OBT tag mentesítése
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.
AB határozat az ügyvédi tevékenység korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról
A Kúria indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezést nem tartotta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította. Alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságának tartalmi vizsgálata arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának.
Kiskorúak büntetőjogi felelőssége Franciaországban
Megkezdődött a kiskorúak büntetőjogi felelősségre vonásának átfogó reformjáról szóló javaslat vitája a francia Nemzetgyűlésben.