A konkrét ügy érdekességét az adja, hogy a fellebbezési jogot tévesen nem biztosították, és az ítélet jogerősítő záradékát csak hosszú idő után, akkor helyezték hatályon kívül, amikor a terhelt már a büntetését töltötte.
A védői jogokat és kötelezettséget érintő kérdéseket értelmezett a Kúria
A két ügyben a védői megbízás felmondását, valamint a vezető védő jogorvoslati nyilatkozatának hatását érintő kérdések tisztázására került sor.
A védői jogokat és kötelezettséget érintő kérdéseket értelmezett a KúriaTovább
Az Európai Bizottsággal való megegyezés céljából tartja szükségesnek a Kormány a büntetőeljárási törvény módosítását
A T/706. számon előterjesztett törvényjavaslat a közvagyon felhasználását és a korrupciós bűncselekményeket érintő, a magyar büntetőeljárási jogban előzmény nélküli különeljárást kíván bevezetni .
Az előkészítő ülésen tett vádlotti beismerő vallomás jegyzőkönyvezésének követelményei
A Kúria BH2022. 120. számon közzétett határozata a rövidített jegyzőkönyv vonatkozásában állapít meg abszolút eljárási szabálysértést és – ezen keresztül – felülvizsgálati okot.
Az előkészítő ülésen tett vádlotti beismerő vallomás jegyzőkönyvezésének követelményeiTovább
„A nyomozás szerepe a büntetőeljárásban – európai dimenziók” online konferencia
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az Európai és Nemzetközi Büntetőjogi Kutatóközpont szervezésében 2021. május 31. napján megrendezésre kerül „A nyomozás szerepe a büntetőeljárásban – európai dimenziók” / „The Role of Investigation in Criminal Procedure – European Dimension” című nemzetközi konferencia. A jelentkezés regisztrációhoz kötött, amelyre május 28-ig van lehetőség.
„A nyomozás szerepe a büntetőeljárásban – európai dimenziók” online konferenciaTovább
Új front az uniós jog és a belső jog viszonyában, tekintettel az előzetes döntéshozatalra IS? – Pikamäe főtanácsnok indítványa az IS-ügyben
A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.
Újabb, büntetőeljárási szabályok alkotmányossága a francia egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések tükrében – egyes letartóztatások meghosszabbítása
Januári híreink között már számot adtunk egy olyan francia alkotmánytanácsi döntésről, amely ún. QPC (elsőbbségi alkotmányossági kérdés) keretében az egészségügyi válsághelyzet alatt hatályba léptetett francia büntetőeljárási szabályok alkotmányosságával foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog keretei között. Egy február elsején közzétett újabb határozatban az Alkotmánytanács (CC) hasonló alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott, ezúttal az (előzetes) letartóztatások (détention provisoire) automatikus – egészségügyi válsághelyzetre tekintettel történő – meghosszabbításával kapcsolatos jogi szabályok alkotmányellenességének megállapításával.
Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek
A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.
Alkotmányellenes a videokonferenciás tárgyalás francia büntetőjogi szabályozása az egészségügyi veszélyhelyzetben
A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.