A harmadfokú eljárás megnyílása az eljárási törvény pontos értelmezésén felül a bűnhalmazatra vonatkozó anyagi jogi tételek helyes alkalmazását is feltételezi
Büntetőbírói előterjesztést utasított vissza az Alkotmánybíróság
Az AB döntése – a konkrét ügyön is túlmutatóan – egyes nyomozásra vonatkozó szabályok normakontrollját lehetetlenítheti el
Büntetőbírói előterjesztést utasított vissza az AlkotmánybíróságTovább
A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körében
A Kúria döntése értelmében, amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik.
A lőfegyver utánzatának („fegyvernek látszó tárgy”) értelmezése a rablás tényállása körébenTovább
Rágalmazás miatt indult büntetőügyben hozott megsemmisítő határozatot az Alkotmánybíróság
A 3325/2024. (VII. 29.) AB határozat a közügyek vitájához kapcsolt tényalapú értékítélet büntethetőségét vizsgálja
Rágalmazás miatt indult büntetőügyben hozott megsemmisítő határozatot az AlkotmánybíróságTovább
Az indokolási kötelezettség megsértése miatt büntetőhatározatot semmisített meg az Alkotmánybíróság
3222/2024. (VI. 25.) AB határozat a másodfokú nyilvános ülés tartására irányuló kérelem indokolás nélküli nem teljesítését minősítette alkotmányellenesnek
Az összbüntetési eljárásról hozott jogegységi határozatot a Kúria
A 6/2024. JEH az indítvány alapján induló összbüntetési eljárásban értelmezi az indítványhoz kötöttség kérdéseit.
Az összbüntetési eljárásról hozott jogegységi határozatot a KúriaTovább
Közfeladatot ellátó személy-e a pedagógus a Btk. alkalmazása szempontjából?
A köznevelési törvény módosítása okozott jogalkalmazási bizonytalanságot e kérdésben. A pedagógusok 2024. január 1. és május 10. között nem voltak közfeladatot ellátó személynek tekinthetők.
Közfeladatot ellátó személy-e a pedagógus a Btk. alkalmazása szempontjából?Tovább
Az Országgyűlés előtt van a Btk. újabb novellája
A törvényjavaslat a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények szankcionálását kívánja tovább szigorítani
Az internetes tevékenység korlátozásával bővült a pártfogó felügyelet keretében elrendelhető, nevesített magatartási szabályok köre
A Btk. módosítása 2024 márciusában lépett hatályba