Bejegyzések

A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében

A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.

A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyt a tételes jogban polgári jogi jogviszonynak kell tekinteni

A bíróság szerint a támogatói okirattal létrejövő támogatási jogviszonyban a vis maior kérelem elutasítása tárgyában benyújtott kifogást elbíráló döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya.

A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei

A Kúria határozata szerint a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonszaporulat létrehozásában csak az egyik vagy mindkét házastárs vett részt, vagy milyen arányú volt a részvételük. Ettől a bíróság kizárólag a méltányosságra hivatkozással térhet el.

Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzői

Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és ott a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt és ott elhelyezett vagyontárgyain a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:377. § (1) bekezdése szerint. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele az, hogy az adós elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen, ezáltal a biztosított követelés az igény állapotába kerüljön.

A Kúria a közigazgatási perbeli jogutódlás kérdésével foglalkozott a rendészeti panaszügyek kontextusában

A Kúria megállapította, hogy a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye.

A Kúria a hatósági intézkedésekkel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem lehetőségével foglalkozott végzésében

A Kúria megállapította, hogy a Kp. rendszerében a hatósági intézkedések az egyedi döntések körébe tartoznak, így azok továbbra is közigazgatási jogvita tárgyát képezhetik.

A Kúria az ügyfél építésügyi eljárásba való bevonása elmaradásának következményeivel foglalkozott ítéletében

A Kúria szerint az Étv. 53/H. §-ban foglalt hat hónapos határidő elteltével a mellőzött ügyfél ügyféli jogai „elenyésznek”, és az ügyfélmellőzésre alapított semmisségi ok alapján a döntés megsemmisítésének sincs helye.

A bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételei

A Kúria a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeivel kapcsolatban megállapította, hogy a dolog visszaadása iránti keresettel szemben előterjesztett - visszatartási jogra alapított - anyagi jogi kifogás esetén az alperesnek meg kell jelölnie a bérleti jogviszonyból keletkezett követelést, valamint az ezt megalapozó konkrét (történeti) tényeket. A visszatartási jog megalapozott gyakorlásához szükséges, hogy az alperest ténylegesen megillesse az általa állított jog, ez alapján pedig az általa hivatkozott - bérleti jogviszonyból keletkezett - igény: az elismert vagy már megítélt vagy a perben érdemben elbírálható követelés legyen.

A Kúria a közigazgatási per alperese által hivatkozott perakadályra vonatkozó ítéleti indokolás kérdésével foglalkozott

A Kúria szerint ha a védirat a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor ítéletének indokolásában számot kell adnia arról, hogy a perakadály miért nem áll fenn.

Dekriminalizálták a médiában elkövetett rágalmazást és becsületsértést

A Btk.-t módosító törvény 2023. június 2-án lépett hatályba