A Kúria szerint a hatósági döntés módosítására vonatkozó egy éves határidőn belül a hatóságnak csupán a döntés közlése iránt kell intézkedne, az azonban nem feltétel, hogy a döntés e határidőn belül közlésre is kerüljön.
Megszakítja-e az elévülést a keresetlevelet visszautasító végzés?
A Kúria megállapította, hogy a követelés bírósági úton történő érvényesítése az igény elévülését csak akkor szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi döntést hozott. A keresetlevelet visszautasító végzés nem érdemi határozat, ezért az elévülés megszakítására nem hivatkozhat megalapozottan az, aki a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása érdekében nem járt el a Pp. 178. §-a szerint.
Megszakítja-e az elévülést a keresetlevelet visszautasító végzés?Tovább
A Kúria az objektív felelősségen alapuló közigazgatási szankciók jellemzőivel foglalkozott ítéletében
A Kúria szerint az objektív közigazgatási jogi felelősség lényege, hogy a szabályszegő magatartáshoz fűzi a jogkövetkezményt, függetlenül a szabályszegő vétkességétől vagy felróhatóságától.
Szóbeli végrendelet érvénytelensége
A Kúria ítéletében megállapította, hogy szóbeli végrendelet kivételes lehetőség, amelynek szabályai a korábbiakhoz képest még szigorodtak is. A Ptk. alapján szóbeli végrendelet esetén szükségszerű követelmény, hogy az örökhagyó a nyilatkozatát végintézkedésnek tekintse és a végrendeleti tanúk is tudatában legyenek annak, hogy szóbeli végrendelet tételénél tanúként működnek közre. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, az örökhagyó nyilatkozata nem minősül végintézkedésnek, ebben a vonatkozásban nyilatkozata öröklési jogi szempontból nem létezőnek minősül.
Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei
A Kúria ítéletében kimondta, hogy a Ptk. 6:222. § (1) bekezdése nem írja felül a Ptk. 6:223. §-ának és a Ptk. 5:81. §-ának a rendelkezéseit. A Ptk. 6:222. §-ának, valamint 6:223. § (1) és (2) bekezdésének – az Alaptörvény 28. cikke szerinti – helyes értelmezése alapján az eladót bizonyos körülmények fennállása esetén nem terheli a közlési kötelezettség az elővásárlási jog jogosultja felé, ami jelentős anyagi és időbeli hátrányoktól mentesíti. Ha azonban az elővásárlásra jogosult – a jogvesztő 3 éves határidőn belül – a szerződéskötésről más módon tudomást szerez, az elővásárlási jogát teljesítőképessége igazolásával és az ajánlat teljes terjedelemben való elfogadásával, határidőn belül érvényesítheti.
A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében
A Kúria azt vizsgálta, hogy a médiatartalom-szolgáltató vezető tisztségviselője ügyfélnek minősül-e, ha a médiahatóság az ismételt jogsértésre figyelemmel őt is bírsággal sújtja.
A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletébenTovább
A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására
A Kúria szerint hatósági eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására nincs törvényes lehetőség, ezért az arra irányuló kérelem visszautasítása jogszerű.
A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során
A Kúria jogegységi határozatában megállapította, ha a fél az anyagi jogból eredő követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje nem terjed ki a nem érvényesített követelésrészre. A határozat kimondja azt is, hogy a még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei.
A Kúria ismételten a közigazgatási perben lefolytatható hivatalbóli bizonyítás szabályait értelmezte
Fogyatékossági támogatásra jogosult személy esetén csak akkor kerülhet sor hivatalbóli bizonyításra, ha van olyan kereseti kérelem, amely az ő érdekeit veszélyeztető jogsérelmet állít.