A C-564/19. sz. (IS) ügyben Pikamäe főtanácsnok álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségével ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy nemzeti bíróságot elzár az előzetes döntéshozatal lehetőségétől, ezért az ilyen szabályozást (vagy ezt alkalmazó bírói döntéseket) a nemzeti bíróságoknak félre kell tennie és figyelmen kívül kell hagynia.
A francia Államtanács szerint a beoltottakra is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó legújabb kormányzati intézkedések
2021. április 1-én a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy a francia járványügyi védekezés keretében már beoltott személyekre is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó intézkedések, és ezzel a döntésével elutasította a releváns szabályok megsemmisítését célzó indítványt.
Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizze
2021. április 2-án a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy nem sérti a magánszférát, s így nem alkotmányellenes jogot adni az államnak arra, hogy ellenőrizze, a családok megfelelően biztosítják az otthontanulás (tkp. magántanulói jogviszony) feltételeit.
Trónok vagy világok harca? Két román felsőbíróság viszálya az Unió Bírósága előtt és ennek hatásai a nemzeti alkotmánybíróságokra
Két szoros tárgyi összefüggés miatt egyesített román ügyben nyilvánult meg Michal Bobek főtanácsnok 2021. március 4-én közzétett indítványa keretében az EUB eljárásában arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vonatkozásában – az ezekre vonatkozó közvetlen hatályú rendelkezések alapján – egy nemzeti bíró mikor teheti félre az uniós jog elsőbbségéből következően egy a nemzeti alkotmánybíróság „nemzeti jog szerint egyébként kötelező” döntését, hogy eleget tegyen uniós jogból származó kötelezettségeinek.
Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek
A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.
Alkotmányos követelmény megállapítása az információszabadság korlátozása körében – Paks II. (II/861/2015.)
Az Alkotmánybíróság a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (továbbiakban: Projekttörvény) 5. §-a kapcsán beadott utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Projekttörvény 5. §-a (az adatokhoz való hozzáférésről) az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntés meghozatala során többek között – a Projekttörvénnyel érintett beruházás vezetője mellett – véleményt adott az igazságügyi miniszter, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a NAIH és egy szakpolitikai intézet is.
A „konteó” és az alkalmi közszereplés fogalmának relevanciája a véleménynyilvánítás szabadsága és a képmásvédelem szempontjából
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria képmáshoz való jog tárgyában hozott ítélete (Kúria Pfv.IV.20.551/2019/5.) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, internetes hírportáltól érkezett alkotmányjogi panaszt, többek között a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő véleménynyilvánítási kérdésekben, amely újabb adalék a közszerepléssel és a közvitával kapcsolatos alkotmányjogi, fogalmi kérdésekre is kitérő újabb alkotmánybírósági gyakorlathoz és a „konteó” fogalmát is megjeleníti az alkotmányjogi mérlegelésben.
Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”
A kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélet szerint, Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.
Bizottság kontra Magyarország – „menekültügyi eljárások és szabályozások”Tovább
Bírói függetlenség, OBT tag mentesítése
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az OBH utasítás támadott rendelkezése nem sérti a bírói függetlenség alkotmányos védelemben részesített vonatkozásait, mert azokkal nem áll érdemi összefüggésben.